A kardiológia a szív és a keringési rendszer betegségeinek megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. A kardiológus szakorvos többek között a magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívelégtelenség vagy mellkasi fájdalom okait vizsgálja, és segít a szívbetegségek megelőzésében is.
A kardiológiai vizsgálatok általában fizikális vizsgálatból, EKG-ból, ultrahangból vagy terheléses tesztből állnak. Panaszmentesség esetén is érdemes bizonyos életkor vagy kockázati tényezők (pl. cukorbetegség, dohányzás, családi előzmények) esetén rendszeresen szűrésre járni.
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb népbetegség világszerte. Bár kezdetben tünetmentesen zajlik, hosszabb távon komoly szövődményekkel fenyegethet. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a magas vérnyomás tüneteivel, az okokkal, és azzal, hogy mit tehetünk a kezelése érdekében.
A vérnyomás értékeinél az első (magasabb) szám a szisztolés érték – ez mutatja azt a nyomást, amikor a szív összehúzódik és pumpál – a második (alacsonyabb) szám pedig a diasztolés érték, ami a szívverések közti nyugalmi állapot nyomása.
Egészséges (normális) vérnyomásnál a szisztolés és diasztolés értékek a normál tartományban vannak.
Optimális vérnyomásnak általában a 120/80 Hgmm alatti értékeket tekintjük.
Az európai és hazai ajánlások szerint a 130/85 Hgmm körüli értékek még a normális vérnyomás tartományába esnek.
Magas vérnyomásnak (hipertóniának) azt nevezzük, amikor a vérnyomás tartósan küszöbérték fölé emelkedik. A hivatalos definíció szerint hipertónia diagnózisa állapítható meg, ha több, egymástól független mérés alkalmával a szisztolés érték ≥140 Hgmm és/vagy a diasztolés érték ≥90 Hgmm, azaz 140/90 Hgmm vagy afeletti vérnyomást mérünk.
Fontos, hogy nem egyetlen mérés alapján ítéljük meg, hanem legalább két külön napon, nyugalmi állapotban végzett vérnyomásmérés átlaga alapján. Ha úgy érzi, hogy nincsen rendben a vérnyomása, akkor keressen fel egy belgyógyász szakorvost!
Ahhoz, hogy valaki egy adott csoportba tartozzon, elég az egyik értéknek magasabbnak lennie. Például ha valakinek 135/92 Hgmm a vérnyomása, a diasztolés érték miatt már I. fokozatú hipertóniának számít, hiába 140 alatt van a szisztolés érték.
A magas vérnyomás kialakulásának számos oka lehet.
Kockázati tényezők:
Elsődleges (primer) hipertóniáról beszélünk, amikor a magas vérnyomás önállóan, más betegségtől függetlenül alakul ki.
Másodlagos hipertónia esetén egy meglévő betegség (pl. hormonális zavarok, vesebetegség) áll a magas vérnyomás hátterében.
A magas vérnyomás egyik leggyakoribb tünete a tarkótáji fejfájás.
Ez általában tompa, feszítő jellegű, és gyakran a reggeli órákban erősebb, amikor a vérnyomás természetes módon is magasabb lehet.
Erőteljes, hirtelen fellépő fejfájás súlyosabb vérnyomásemelkedésre utalhat, ami akár sürgős orvosi beavatkozást is igényelhet.
A szédülés magas vérnyomás esetén a fej ereinek nyomás alatt állása miatt alakulhat ki.
Előfordulhat forgó jellegű szédülés, bizonytalanságérzés, főként hirtelen mozdulatoknál vagy felálláskor.
Bár szédülést más betegségek is okozhatnak, tartós magas vérnyomás esetén mindenképpen figyelmeztető jel.
A magas vérnyomás hatással van a szív működésére is. Ha a szív túlterhelődik a folyamatosan magas nyomás miatt, idővel csökkenhet a teljesítménye, ami nehézlégzést, fulladásérzést okozhat, főként fizikai terhelés során vagy fekvő helyzetben.
A magas vérnyomás károsíthatja a szem ereit, ami látászavarokhoz vezethet.
Homályos látás, látótérkiesés, fényvillanások, vagy akár átmeneti látásvesztés is előfordulhat, különösen, ha a vérnyomás hirtelen és nagyon megemelkedik.
A fülben érzékelt sípoló, búgó, zúgó hang is utalhat magas vérnyomásra.
Ez a vérkeringés megváltozásával vagy az erek fokozott feszülésével magyarázható, és gyakran társul szédüléssel vagy fejfájással.
A magas vérnyomás megnöveli az erek falára nehezedő nyomást, így az orrban lévő kis erek könnyebben megrepedhetnek.
Az ismétlődő, megmagyarázhatatlan orrvérzések hátterében gyakran nem kontrollált magas vérnyomás áll.
A szívverés felgyorsulása is kísérheti a magas vérnyomást.
A szív fokozott erőfeszítéssel próbálja fenntartani a keringést a magasabb nyomás ellenében, ezért érezhetjük, hogy a szív "kalapál".
A vesék különösen érzékenyek a magas vérnyomásra.
A tartósan magas vérnyomás roncsolhatja a vese kisereit, ami csökkenti a szűrőképességét.
Ennek következménye lehet ödéma (pl. lábdagadás), a vizelet mennyiségének vagy minőségének megváltozása, súlyosabb esetben veseelégtelenség.
A magas vérnyomás megterheli a szívet és az érfalakat.
Ez mellkasi szorítást, fájdalmat okozhat, ami néha a szívinfarktus előjele is lehet.
Minden újonnan fellépő vagy szokatlan mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, és sürgősen orvosi vizsgálat szükséges.
A szervezet próbálja kompenzálni a vérnyomás okozta terhelést, ami hosszabb távon általános gyengeséghez, energiahiányhoz vezethet.
A szív, az agy és más szervek csökkent vérellátása miatt a beteg kimerültnek, erőtlennek érezheti magát, még kisebb fizikai terhelés után is.
A magas vérnyomás korai szakaszban gyakran tünetmentes, ezért is nevezik „néma gyilkosnak”.
A tünetek külön-külön is előfordulhatnak, de ha többet is tapasztal közülük, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A magas vérnyomás hatására az erek fala folyamatosan nagyobb nyomásnak van kitéve. Ez hosszú távon érfalkárosodáshoz vezethet, rontja a szervek vérellátását. A szervezet pedig különböző tünetekkel jelzi a problémát.
Ha a magas vérnyomás évekig kezeletlen marad, komoly szövődményeket okozhat:
A magas vérnyomás megfelelő kezeléssel jól kordában tartható.
A kezelés alapjai:
A magas vérnyomás kezdetben alattomosan, tünetek nélkül károsíthatja a szervezetet, hosszabb távon viszont komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos időben felismerni a jeleket, rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, és szükség esetén megfelelő kezelést kezdeni. Ha Ön is tapasztalja a felsorolt tüneteket, vagy szeretné megelőzni a szövődményeket, ne halogassa a kivizsgálást!
Foglaljon időpontot szakorvosi vizsgálatra itt, és tegye meg az első lépést egészsége védelmében!