Töltse le mobil applikációnkat!
Hétfő - Péntek 8:00 - 17:00
Szombat és Vasárnap - ZÁRVA
+36 (30) 903 2595
info@orvoskecskemet.hu
Talfája köz 58/2.
Kecskemét
E-Recept
Foglaljon időpontot mobilalkalmazásunkban!
E-Recept

2024.jún.11

Szédülés okai, típusai

A szédülés számos ember életében előforduló probléma, amely komoly hatással lehet mindennapi tevékenységeinkre. Legyen szó rövid ideig tartó forgó érzésről vagy tartós egyensúlyzavarról, a szédülés okainak megértése és kezelése rendkívül fontos. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy mi okozhat szédülést, milyen típusai léteznek, és mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

szédülés

Mi a szédülés?

A szédülés egy olyan érzés, amikor az ember úgy érzi, hogy forog vagy dől vele a világ. A fej mozgatásának hatására a tünetek rosszabbodhatnak, súlyos esetben a szédülés hányingert és hányást is okoz.

Miért fontos a szédülés okainak ismerete?

A szédülés rendkívül kellemetlen állapot, amely jelentősen rontja az érintett beteg életminőségét. Ezen túlmenően komoly sérülésveszéllyel jár, mivel szédülés esetén, ha a beteg elveszíti egyensúlyát, nagy az esélye az elesésnek, és az ebből adódó sérüléseknek. Ezért is fontos a szédülés okainak megértése, mert segít a megfelelő kezelés kiválasztásában, és a súlyosabb egészségügyi problémák kiszűrésében.

Milyen típusú szédülések vannak?

A szédülésnek több típusa is létezik, amelyek különböző okokra vezethetők vissza.

  1. Forgó szédülés (vertigo):

    A vertigo az egyik leggyakoribb szédüléstípus, amely során az egyén úgy érzi, mintha a környezete forogna vagy mozogna körülötte. Ez a forgó érzés általában a belső fül problémáiból ered. A vertigo gyakran jár együtt hányingerrel, hányással és izzadással.

Két fő típusa van:

    • Perifériás vertigo: A belső fül problémái okozzák, mint például a Benignus Paroxizmális Pozicionális Vertigo (BPPV), a vestibuláris neuritis vagy a Menière-kór.
    • Centrális vertigo: Az agy, különösen az agytörzs vagy a kisagy károsodása okozza. Ezt okozhatja sztrók, agydaganat vagy szklerózis multiplex.
  1. Egyensúlyzavar:

    Az egyensúlyzavar inkább általános bizonytalanságérzéssel jár, mintha az egyén egyensúlya nem lenne stabil. Az ilyen típusú szédülést különféle okok okozhatják, például hirtelen mozdulatok, vérnyomásesés, vagy akár kiszáradás. Az egyensúlyzavarban szenvedők gyakran tapasztalnak gyengeséget, homályos látást is.

  2. Szédülés hányingerrel:

    Ez a típus gyakran jár együtt émelygéssel és hányingerrel, és lehet rövid ideig tartó vagy tartós is. A szédülés hányingerrel gyakran a belső fül problémái miatt alakul ki, de lehet szorongás vagy migrén következménye is. Az émelygés és hányinger gyakran súlyosbítja a szédülés tüneteit, ami tovább rontja az egyén közérzetét.

 

Mi okozhat szédülést?

  1. Belső fül betegségei:

    A belső fülben található struktúrák, mint a félkörös ívjáratok, felelősek az egyensúly érzékeléséért. Ha ezek a struktúrák sérülnek vagy begyulladnak, szédülést okozhatnak.
    Ilyen betegségek például:

    • BPPV: a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok elmozdulása okoz. Ezek a kristályok a félkörös ívjáratokba kerülve irritálják az érzékszervi sejteket, ami hirtelen, rövid ideig tartó forgó szédülést vált ki, különösen fejmozgások során. A BPPV általában idősebb korban jelentkezik.
    • Vestibuláris neuritis: a vestibuláris ideg gyulladása. Ez az ideg a belső fülből szállít információt az agyba a fej mozgásáról. Ez a gyulladás gyakran vírusfertőzés következménye, és hirtelen, intenzív forgó szédülést okoz, amely több napig is eltarthat. Kísérheti hányinger, hányás. A tünetek fokozatosan enyhülnek, de a teljes felépülés néhány hétig is eltarthat.
    • Menière-kór: A Menière-kór egy krónikus belső fül betegség, amelyet folyadék felhalmozódása okoz a belső fülben, ami nyomást gyakorol a hallószervi struktúrákra. Ez a betegség rohamokban jelentkező forgó szédülést, halláscsökkenést, fülzúgást és füldugulás érzését okozza.
  2. Alacsony vérnyomás:

    Az alacsony vérnyomás csökkent véráramlást okoz az agyban, ami szédüléshez vezethet. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha hirtelen állunk fel vagy változtatunk testhelyzetet (ortosztatikus hipotónia).

  3. Dehidratáció:

    A szervezet vízhiánya csökkentheti a vérnyomást és az agyba jutó vér mennyiségét, ami szintén okozhat szédülést.

  4. Gyógyszerek mellékhatásai:

    Bizonyos gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, nyugtatók vagy antidepresszánsok mellékhatásként szédülést okozhatnak. Fontos, hogy konzultáljon orvosával, ha a szédülés gyógyszerszedéshez köthető, hogy szükség esetén módosítani lehessen a kezelést.

  5. Neurológiai rendellenességek:

    Számos betegség az agyban és az idegrendszerben olyan károsodásokat okoznak, amelyek megzavarhatják az egyensúlyérzékelést és a mozgáskoordinációt.

 

Hogyan előzhetjük meg a szédülést?

  • Maradjon hidratált: Az elegendő vízfogyasztás segíthet elkerülni a szédülést. Naponta legalább 8 pohár vizet ajánlott inni, különösen meleg időben vagy fizikai aktivitás során.
  • Kerülje a hirtelen mozdulatokat: Lassan keljen fel ülésből vagy fekvésből, hogy elkerülje az egyensúlyvesztést, és a vérnyomás hirtelen leesését.
  • Rendszeres mozgás: A rendszeres testmozgás segít fenntartani az egyensúlyt és a keringést. Az olyan tevékenységek, mint a séta, a jóga vagy a pilates, különösen hasznosak az egyensúly fejlesztésében.
  • Egészséges étrend: Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend hozzájárulhat a szédülés megelőzéséhez. Ügyeljen a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelre, különösen a vas, a B12-vitamin és a magnézium szintjére.
  • Rendszeres orvosi ellenőrzések: Fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat, különösen ha szív- és érrendszeri vagy neurológiai problémákra gyanakszunk.

 

Szédülés okainak kivizsgálása

Ha tartós vagy gyakori szédülést tapasztal, fontos, hogy forduljon szakemberhez a pontos diagnózis és kezelés érdekében! Foglaljon időpontot egy alapos kivizsgálásra még ma!

 

© 2023 Járomi Medical Orvosi Rendelő - All Rights Reserved
menuchevron-down