Központi telefonszám
+36 (30) 903 2595Kecskemét, Dobó krt.
+36 (30) 110 8700Írjon nekünk!
info@orvoskecskemet.hu
A szívritmuszavar gyakori kardiológiai probléma, amely bárkit érinthet kortól és életmódtól függetlenül. Bár néha ártalmatlan jelenségről van szó, más esetekben komolyabb szívbetegség állhat a háttérben. Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent a szívritmuszavar, milyen tünetek jellemzőek rá, mik lehetnek az okai, és milyen módokon kezelhető akár természetes, otthoni módszerekkel is.
A szívritmuszavar, orvosi nevén aritmia, a szív elektromos működésének zavara, amely a szívverés ritmusát vagy ütemét érinti. Normál esetben a szív ritmusát egy természetes „pacemakernek” nevezett terület, a szinuszcsomó irányítja, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. Ez a csomó elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek egyenletes, szabályos szívverést biztosítanak, általában percenként 60–100 ütést nyugalmi állapotban.
Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha ez az elektromos rendszer hibásan működik, és:
Az is előfordulhat, hogy a szív kihagy egy ütemet vagy extra ütések jelennek meg, amit a beteg úgy érzékel, mintha “félreverne” a szíve.
A szívritmuszavarok hátterében többféle probléma állhat: lehetnek ártalmatlanok és múló jellegűek, de súlyos szívbetegség tünetei is lehetnek. Ezért rendkívül fontos, hogy a tünetek megjelenésekor időben kivizsgálás történjen.
A szívritmuszavar tünetei igen változatosak lehetnek, attól függően, hogy milyen típusú ritmuszavarról van szó, milyen súlyos a zavar, illetve van-e a háttérben egyéb szív- vagy anyagcserebetegség.
Azonban nem minden szívritmuszavar jár látványos tünetekkel. Egyes embereknél teljesen tünetmentesen is jelen lehet, és csak egy rutin EKG vizsgálat során derül ki. Ez különösen igaz az idősebb korosztályra, ahol az enyhébb formák hosszú ideig rejtve maradhatnak.
Fontos, hogy ha ezek bármelyikét tapasztalja, forduljon orvoshoz:
A szívritmuszavar nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különféle alapbetegségekből vagy életmódbeli tényezőkből eredhet.
Leggyakoribb kiváltó okok:
A modern életvitel egyik leggyakoribb kockázati tényezője a krónikus stressz, amely nemcsak a mentális egészségre van negatív hatással, de a szív- és érrendszer működését is jelentősen befolyásolja.
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk legyen az fizikai vagy lelki, a szervezet azonnal reagál. Ez az ősi „üss vagy fuss” válaszreakció, amit a szimpatikus idegrendszer aktivál.
Ennek során:
Ez rövid távon teljesen normális, de ha a szervezet állandó „készenléti állapotban” van, az megviseli a szívet.
A jelenlegi kutatások szerint a hosszan fennálló vagy intenzív stressz befolyásolhatja a szív működését, és hozzájárulhat bizonyos típusú szívritmuszavarok kialakulásához.
A stresszhez köthető ritmuszavarok közé tartozhatnak például:
A pontos diagnózis felállításához kardiológiai kivizsgálás szükséges:
A vizsgálat elején az orvos részletesen rákérdez a tapasztalt tünetekre: milyen gyakran jelentkeznek, mennyi ideig tartanak, milyen körülmények között lépnek fel. Ezután megméri a vérnyomást és a pulzust, és meghallgatja a szívhangokat is.
A nyugalmi EKG az egyik leggyakrabban alkalmazott vizsgálat, amely gyorsan és fájdalommentesen mutatja meg a szív elektromos működését. A mellkasra, karokra és bokákra helyezett elektródák néhány perc alatt rögzítik a szívritmust. Ha a ritmuszavar éppen fennáll, az azonnal látható lesz a felvételen.
Ha a panaszok nem állandóak, csak időszakosan jelentkeznek, az orvos javasolhat 24 vagy 48 órás Holter EKG-t. Ez egy kis hordozható készülék, amelyet a páciens otthon is viselhet, és folyamatosan rögzíti a szív működését. Segítségével olyan eltérések is észlelhetők, amelyek egy egyszeri EKG során nem jelentkeznének.
Amennyiben a tünetek főként fizikai aktivitás közben jelentkeznek, szükség lehet terheléses EKG vizsgálatra is. Ilyenkor a beteg futópadon vagy kerékpáron mozog, miközben az orvos folyamatosan figyeli a szívritmust. Ez segít felmérni, hogyan reagál a szív a fokozott terhelésre.
Megmutatja például a szívizom vastagságát, a szívbillentyűk állapotát, valamint azt, hogy a szív mennyire hatékonyan pumpálja a vért.
A kezelés attól függ, milyen típusú aritmiáról van szó és mi áll a hátterében:
A kardioverzió egy gyakran alkalmazott, biztonságos eljárás, mely során elektromos impulzussal állítják vissza a normál szívritmust. Leggyakrabban pitvarfibrilláció esetén alkalmazzák. A beavatkozást altatásban végzik, és többnyire gyors eredményt hoz.
Bár a szívritmuszavar kivizsgálása és kezelése orvosi feladat, sokat tehet Ön is azért, hogy enyhítse a panaszokat vagy csökkentse a kialakulásuk esélyét. Az alábbi módszerek nem helyettesítik a szakorvosi ellátást, de hatékonyan támogathatják a szív egészséges működését.
A szív megfelelő működéséhez elengedhetetlen a megfelelő elektrolitegyensúly. A magnézium és a kálium különösen fontos szerepet játszik a szívritmus szabályozásában.
Természetes forrásaik:
Ha étrend-kiegészítőt szedne, mindenképp egyeztessen orvossal, gyógyszerésszel.
A túlzott koffein, alkohol vagy nikotin negatívan befolyásolhatja a szívritmust.
Ha azt veszi észre, hogy egy erős kávé vagy egy pohár bor után erősebben dobog a szíve, érdemes csökkenteni a fogyasztásukat, vagy el is hagyni ezeket teljesen.
- Tudatos légzés: napi pár perc mély, lassú hasi légzés jelentősen csökkenti a pulzust és megnyugtatja az idegrendszert.
- Meditáció: akár napi 10 perc is elegendő lehet a stresszválasz csökkentésére.
- Mozgás: séta, jóga, könnyű kardió – a rendszeres testmozgás javítja a szívizom működését és oldja a feszültséget.
- Pszichológiai támogatás: ha a stressz krónikus és szorongással, pánikrohamokkal is társul, érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni.
Az alváshiány és az összevissza alvás megzavarhatja a vegetatív idegrendszert, ami hatással lehet a szívritmusra is.
Próbáljon meg minden nap hasonló időben lefeküdni, és törekedjen legalább 7 óra nyugodt alvásra.
Vannak, akiknél a citromfű, galagonya vagy a levendula enyhíti a szorongást és a szívdobogásérzést.
Azonban fontos: ezek is befolyásolhatják a vérnyomást vagy egyes gyógyszerek hatását. Ha rendszeresen fogyasztana ilyen teákat vagy étrend-kiegészítőt, először egyeztessen a háziorvosával.
A szívritmuszavar gyakori, de sokszor jól kezelhető állapot. A korai felismerés, a megfelelő diagnózis és az időben elkezdett kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget. Ha szokatlan tüneteket észlel, ne várjon – kérjen időpontot kardiológushoz! A szíve egészsége a legfontosabb.
A szívritmuszavar a szív szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú működése. Lehet átmeneti vagy tartós, enyhe vagy súlyos.
A pitvarfibrilláció, ami gyors és szabálytalan szívverést okoz. Gyakran idősebb korban jelentkezik.
A szívdobogásérzés lehet átmeneti, például stressz miatt, míg a ritmuszavar tartós vagy visszatérő szívproblémára utalhat.
Igen, hosszan tartó vagy erős stressz hozzájárulhat egyes típusok kialakulásához.
Nem minden esetben. Van, amelyik ártalmatlan, máskor viszont komoly szívbetegség jele lehet – ezért fontos a kivizsgálás.
Ha csak ritkán fordul elő, figyelje meg, mi váltja ki. Ha gyakran jelentkezik, forduljon orvoshoz.
Leggyakrabban EKG, Holter-monitor, szívultrahang és vérvizsgálat.
Általában 30–60 perc. Ha terheléses vagy Holter EKG is szükséges, az hosszabb lehet.
Enyhébb esetekben életmódváltással igen, de súlyosabb eseteknél orvosi beavatkozás is kellhet.
Ha rendszeresen tapasztal gyors vagy szabálytalan szívverést, mellkasi nyomást, légszomjat vagy szédülést.
Igen, de csak tájékozódásra. Pontos diagnózist csak orvosi vizsgálat adhat.
Igen. Ha ilyet tapasztal edzés során, álljon meg, és konzultáljon orvossal.
Magnézium- és káliumban gazdag ételeket: zöldségek, hüvelyesek, diófélék, banán, avokádó.
Kerülje a túlzott koffeint, alkoholt, energiaitalokat.
Típustól függ. Egyes esetek csak időszakosak, másoknál tartós kezelésre van szükség.
