Központi telefonszám
+36 (30) 903 2595Kecskemét, Dobó krt.
+36 (30) 110 8700Írjon nekünk!
info@orvoskecskemet.hu
Az emberi idegrendszer az egyik legösszetettebb és legfontosabb rendszer a szervezetünkben. Szabályozza mozgásainkat, gondolatainkat, érzelmeinket, valamint az érzékelést is. Ha az idegrendszerben probléma lép fel, komoly hatással lehet az életminőségünkre. Ezen problémák felismerésében és kezelésében segít a neurológia. De pontosan mit jelent a neurológia, milyen betegségekkel foglalkozik, és mikor érdemes neurológushoz fordulni? Nézzük meg részletesen!
A neurológia (ideggyógyászat) az idegrendszer működésével, betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik. Az idegrendszer két fő részből áll:
A neurológia tudománya átfogja az idegrendszeri működési zavarokat, betegségeket és az ezekhez kapcsolódó kezelési lehetőségeket. Az ezen a területen dolgozó szakembert neurológusnak nevezzük.
A neurológia az idegrendszer számos betegségével foglalkozik, amelyek az agyat, a gerincvelőt, az idegeket és az izmokat érinthetik. Ezek a kórképek lehetnek fejlődési rendellenességek, szerzett betegségek vagy degeneratív elváltozások.
A legfontosabb neurológiai betegségek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
Az idegrendszer fejlődési rendellenességei már születéstől jelen lehetnek, vagy gyermekkorban jelentkezhetnek. Ide tartozik például az autizmus spektrumzavar és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitászavar).
A traumás agyi sérülések és gerincvelő sérülések maradandó károsodást okozhatnak, amelyek mozgáskorlátozottsághoz, érzékelési zavarokhoz és egyéb neurológiai problémákhoz vezethetnek.
Az idegrendszer gyulladásos betegségei közé tartozik például az agyhártyagyulladás (meningitis) és az agyvelőgyulladás (encephalitis), amelyek súlyos következményekkel járhatnak, ha nem kezelik időben.
Néhány autoimmun betegség, például a szklerózis multiplex, az idegrendszert támadják meg, gyulladást és fokozatos idegkárosodást okozva, amely mozgáskoordinációs és érzékelési zavarokhoz vezethet.
Ha az agy vérellátása nem megfelelő (pl. sztrók vagy érelmeszesedés miatt), az oxigén- és tápanyaghiányt okoz, ami az idegsejtek károsodásához vagy elhalásához vezethet. Ennek következményei lehetnek mozgás-, beszéd- és memóriazavarok, valamint súlyos esetben maradandó károsodás.
Az epilepszia az agy elektromos tevékenységének zavara, amely ismétlődő rohamokat okozhat. Ezek a rohamok különböző formában jelentkezhetnek, enyhébb izomrángásoktól az eszméletvesztésig.
Eszméletvesztéssel járó rosszullétek nemcsak epilepszia esetén fordulhatnak elő, hanem például ájulás, keringési zavarok vagy alvásbetegségek következményeként is.
Az idegsejtek pusztulásával járó betegségek progresszív lefolyásúak és gyakran gyógyíthatatlanok. Ide tartozik például az Alzheimer-kór (demencia leggyakoribb formája), a Parkinson-kór, valamint az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis).
A neurológia a krónikus fejfájásokkal, például a migrénnel és a tenziós fejfájással, valamint az idegfájdalmak (neuropátiás fájdalom, például isiász) kezelésével is foglalkozik.
Az agy, a gerincvelő vagy az idegpályák károsodása befolyásolhatja az izmok irányítását, ami remegést, izommerevséget vagy koordinációs problémákat okozhat.
A gerinc és gerincvelő betegségei az idegrendszer és a mozgásszervrendszer működését befolyásolják. A gerincvelő sérülése vagy nyomás alá kerülése fájdalmat, érzészavart, mozgáskorlátozottságot vagy akár bénulást is okozhat. Ennek oka lehet többek között porckorongsérv, isiász vagy gerincvelősérülések.
A perifériás neuropátiák zsibbadással, érzéskieséssel és izomgyengeséggel járhatnak. A neuromuszkuláris betegségek, például a myasthenia gravis, az izmok és az idegek közötti kapcsolatot befolyásolják, ami izomgyengeséget okoz.
Az alvás minőségéből, mennyiségéből vagy ritmusának tartós zavaraiból adódó problémákat tekintjük alvászavarnak. Ezek hosszú távon komoly problémát jelenthetnek a pácienseknek. Ide tartozik az álmatlanság (inszomnia), alvási apnoé és narkolepszia is.
A neurológia az idegrendszer működésének, betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, ezért neurológushoz fordulni minden olyan esetben javasolt, amikor tartósan fennálló vagy visszatérő idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen jelek és tünetek esetén érdemes szakember segítségét kérni:
Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, fontos, hogy mielőbb szakemberhez forduljon, mivel az időben történő felismerés segíthet a megfelelő kezelésben és a betegség előrehaladásának lassításában.
Az idegrendszeri betegségek számos ember életére vannak hatással, gyakran jelentősen befolyásolva a mindennapi tevékenységeket és az életminőséget. Ezek a betegségek az agy, a gerincvelő vagy a perifériás idegek működésének zavarával járnak, és különféle tüneteket okozhatnak, például mozgászavarokat, érzékelési problémákat vagy memóriazavarokat. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, mivel sok esetben a megfelelő terápia enyhítheti a tüneteket, vagy lelassíthatja a betegség előrehaladását. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb idegrendszeri betegségeket és azok jellemzőit.
A neurológiai vizsgálatok az idegrendszeri betegségek felismerésének és kezelésének alapvető eszközei. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak pontos képet kapni az agy, a gerincvelő és a perifériás idegek működéséről. Az alkalmazott módszerek az egyszerű fizikális vizsgálatoktól egészen a korszerű képalkotó eljárásokig terjednek, amelyek lehetővé teszik a pontos diagnózist. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb neurológiai vizsgálatokat, amelyekkel az idegrendszeri problémák feltárhatók.
Neurológiai fizikális vizsgálat – az orvos reflexeket, izomerőt, érzékelést és koordinációt ellenőriz.
Az idegrendszeri betegségek kezelésében a neurológiai szakemberek számos lehetőséget kínálnak, a gyógyszeres terápiától kezdve a fizikoterápián át egészen a sebészeti beavatkozásokig. A kezelés mindig az adott betegség típusától, súlyosságától és a páciens egyéni állapotától függ. A modern orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy az idegrendszeri problémák nagy részét hatékonyan kezeljék, enyhítve a tüneteket és javítva az életminőséget. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb neurológiai kezelési módszereket. A leggyakoribb terápiás lehetőségek közé tartoznak:
Reméljük ezen cikk elolvasása után tisztább képet kapott a neurológia jelentéséről. Ha a fenti tüneteket tapasztalja önmagán, foglaljon időpontot neurológiai kivizsgálásra mielőbb!
Ha tartósan fennálló vagy visszatérő idegrendszeri tüneteket tapasztal: pl fejfájás, szédülés, zsibbadás, végtaggyengeség, memóriazavar.
A neurológia az idegrendszer betegségeivel foglalkozik.
A neurológus először kikérdezi a panaszokat, majd reflexeket, érzékelést, izomerőt és koordinációt vizsgál. Szükség esetén további diagnosztikai teszteket, például MRI-t vagy EEG-t is elrendelhet. Ha tovább olvasna arról, mi egy neurológiai vizsgálat menete, kattintson ide.
A legtöbb neurológiai vizsgálat nem jár fájdalommal.
Az egészséges életmód – rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend, stresszkezelés és elegendő alvás – hozzájárulhat az idegrendszer egészségéhez és csökkentheti a neurológiai betegségek kockázatát.
Azonnal hívjon mentőt, mert ezek a tünetek a sztrók jelei is lehetnek! A gyors orvosi beavatkozás életmentő lehet és jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket.
Igen, a migrén egy krónikus neurológiai betegség, amely erős fejfájással, hányingerrel és fényérzékenységgel járhat. Gyógyszeres és életmódbeli kezeléssel csökkenthető a rohamok gyakorisága és intenzitása.
Időpontot háziorvosi beutalóval vagy magánrendelésen keresztül lehet foglalni. Ha neurológiai tüneteket tapasztal, ne halogassa a vizsgálatot!
Az ENG (elektroneurográfia) és az EMG (elektromyográfia) kulcsfontosságú neurológiai vizsgálatok az idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában. Ez a cikk részletesen ismerteti a vizsgálatok menetét, fontosságát, és a gyakran feltett kérdésekre is választ ad, hogy felkészülten érkezhessen a vizsgálatra.
Az idegrendszer a testünk "elektromos vezetéke", mely az agyból és a gerincvelőből kiinduló utasításokat szállítja az izmokhoz, amelyek így lehetővé teszik azok összehúzódását, vagy épp ellazulását.
Az ENG és az EMG vizsgálatok során orvosaink ezt a különleges kommunikációt/kapcsolatot vizsgálják, hogy felismerjék az esetleges rendellenességeket.
Az ENG, azaz az elektroneurográfia, vizsgálat során a perifériás idegek elektromos aktivitását mérik, ami létfontosságú információkat szolgáltat az idegek állapotáról. Ezt az eljárást a bőrfelszínre helyezett érzékelő elektródákon keresztül végzik, ami ingerli az idegeket.
Például, ha egy ideg sérült, vagy be van szorulva, az ENG segíthet lokalizálni a probléma pontos helyét.
Az EMG, azaz az elektromyográfia, az izmok elektromos tevékenységét vizsgálja. Az eljárás során egy vékony tűelektródát helyeznek az izomba, majd megfigyelik az izom aktivitását nyugalomban, és mozgás közben. Ez a módszer segít azonosítani az izmokkal kapcsolatos problémákat, mint például az izomsorvadás vagy az izomgyengeség.
Az EMG különösen hasznos lehet az olyan állapotok diagnosztizálásában, ahol az ideg-izom kapcsolat sérült.
Az ENG és az EMG vizsgálatokat gyakran egymást követően végzik, hogy teljes képet kapjanak a perifériás idegrendszer állapotáról. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak megérteni, hogy egy adott neurológiai probléma az idegek, az izmok, vagy a kettő kapcsolatának rendellenességéből ered.
Mindkét vizsgálatot követően az orvos kiértékeli az eredményeket, amelyek segítenek a neurológiai állapot pontos diagnosztizálásában és hatékony kezelésében.
Az ENG és az EMG vizsgálatok nélkülözhetetlenek a modern neurológiában. Reméljük, ez a bejegyzés segített megérteni az ENG és az EMG jelentőségét.
Kapcsolat
Ha többet szeretne tudni az ENG és az EMG vizsgálatokról, vagy ha neurológiai vizsgálatra van szüksége, látogasson el weboldalunkra további információkért vagy jelentkezzen a Járomi Medical Klinikák egyikén konzultációra!
Az ENG vizsgálat általában 30-60 percet vesz igénybe, míg az EMG hosszabb lehet, különösen, ha több izomcsoportot is vizsgálni kell. Azonban az időtartam változhat a beteg egyedi helyzetétől függően is.
Általában nincs szükség különleges előkészületre, de fontos, hogy a beteg bőre tiszta és száraz legyen a vizsgálat napján. Ha van bármilyen bőrirritáció, vagy sérülés a vizsgált területen, erről tájékoztassa orvosát!
Ezenkívül szívritmus szabályozó, illetve véralvadásgátló készítmények szedéséről is feltétlen konzultáljon a szakorvossal!
Ezeket a vizsgálatokat főként akkor ajánlják, ha gyanú merül fel perifériás idegrendszeri betegségekre, mint például idegkárosodás, izomgyengeség, vagy bizonyos típusú izom- és idegbetegségek.
Az ENG és az EMG vizsgálatok rendkívül pontosak és megbízhatóak a perifériás idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában.
Nem, az ENG és az EMG vizsgálatokat általában ambulánsan, vagyis kórházi tartózkodás nélkül végzik. A beteg a vizsgálat után hazamehet.
Ritka esetekben előfordulhat enyhe bőrirritáció, vagy véraláfutás a tű behelyezésének helyén az EMG során.
A neurológia szó hallatán sokan azonnal komplex orvosi kifejezéseket, vagy súlyos betegségek jelenlétét képzelik maguk elé. A következő cikkben bemutatjuk, mivel is foglalkozik a neurológia területe, szükséges-e neurológiai szűrésekre járni, és ha vizsgálatra kerül a sor, mire számíthat a beteg a folyamat során.
A neurológia, más néven ideggyógyászat, a központi idegrendszer (agy és gerincvelő), valamint a perifériás idegrendszer (környéki idegek) szervi betegségeivel foglalkozó tudományág.
Nem. Neurológiai problémákra korai szűréssel nem tudunk betegségeket megelőzni, vagy korai stádiumban felismerni.
Azonban a következő tünetek felbukkanása esetén ajánlott neurológus szakorvost mielőbbi felkeresése:
Sokan aggódnak, esetleg félnek neurológiai vizsgálat előtt. Aggodalomra azonban semmi ok! Klinikánkon biztonságos környezetet nyújtunk pácienseinknek, szakorvosaink pedig a teljes vizsgálat alatt a beteg kényelmét, és nyugalmát tartják szem előtt. Az eljárások nem fájdalmasak, és a beteg számára is érthető módon zajlanak.
Az orvos részletesen átbeszéli a beteggel a tüneteit, esetleges korábbi diagnózisokat, releváns családi kórtörténet, valamint a páciens életmódjára vonatkozó kérdésköröket.
Ezt követően fizikális vizsgálat következik, mely során az orvos több neurológiai tesztet végez el:
Szükség esetén a neurológus szakorvos a panasz okainak pontos feltárásához további speciális vizsgálatokat is javasolhat. Ide tartoznak az olyan képalkotó vizsgálatok, mint például MRI, CT stb. vagy különböző elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG, EMG), melyekkel az idegek, és izmok elektromos működése térképezhető fel.
Az információk alapján a neurológus kiértékeli az eredményeket, és megbeszéli a beteggel a diagnózist. A kezelési terv részét képezhetik gyógyszerek, fizioterápia, életmódváltás, vagy további szakorvosi vizsgálatok.
Ha úgy érzi, hogy idegrendszerével kapcsolatban problémája van, ne halogassa szakorvoshoz felkeresését!
Ha bővebb információt szeretne kapni, vagy konkrét kérdése van, forduljon a Járomi Medical Klinikáihoz bizalommal!
