Írjon nekünk!
info@orvoskecskemet.hu
Az emberi idegrendszer az egyik legösszetettebb és legfontosabb rendszer a szervezetünkben. Szabályozza mozgásainkat, gondolatainkat, érzelmeinket, valamint az érzékelést is. Ha az idegrendszerben probléma lép fel, komoly hatással lehet az életminőségünkre. Ezen problémák felismerésében és kezelésében segít a neurológia. De pontosan mit jelent a neurológia, milyen betegségekkel foglalkozik, és mikor érdemes neurológushoz fordulni? Nézzük meg részletesen!
A neurológia (ideggyógyászat) az idegrendszer működésével, betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik. Az idegrendszer két fő részből áll:
A neurológia tudománya átfogja az idegrendszeri működési zavarokat, betegségeket és az ezekhez kapcsolódó kezelési lehetőségeket. Az ezen a területen dolgozó szakembert neurológusnak nevezzük.
A neurológia az idegrendszer számos betegségével foglalkozik, amelyek az agyat, a gerincvelőt, az idegeket és az izmokat érinthetik. Ezek a kórképek lehetnek fejlődési rendellenességek, szerzett betegségek vagy degeneratív elváltozások.
A legfontosabb neurológiai betegségek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
Az idegrendszer fejlődési rendellenességei már születéstől jelen lehetnek, vagy gyermekkorban jelentkezhetnek. Ide tartozik például az autizmus spektrumzavar és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitászavar).
A traumás agyi sérülések és gerincvelő sérülések maradandó károsodást okozhatnak, amelyek mozgáskorlátozottsághoz, érzékelési zavarokhoz és egyéb neurológiai problémákhoz vezethetnek.
Az idegrendszer gyulladásos betegségei közé tartozik például az agyhártyagyulladás (meningitis) és az agyvelőgyulladás (encephalitis), amelyek súlyos következményekkel járhatnak, ha nem kezelik időben.
Néhány autoimmun betegség, például a szklerózis multiplex, az idegrendszert támadják meg, gyulladást és fokozatos idegkárosodást okozva, amely mozgáskoordinációs és érzékelési zavarokhoz vezethet.
Ha az agy vérellátása nem megfelelő (pl. sztrók vagy érelmeszesedés miatt), az oxigén- és tápanyaghiányt okoz, ami az idegsejtek károsodásához vagy elhalásához vezethet. Ennek következményei lehetnek mozgás-, beszéd- és memóriazavarok, valamint súlyos esetben maradandó károsodás.
Az epilepszia az agy elektromos tevékenységének zavara, amely ismétlődő rohamokat okozhat. Ezek a rohamok különböző formában jelentkezhetnek, enyhébb izomrángásoktól az eszméletvesztésig.
Eszméletvesztéssel járó rosszullétek nemcsak epilepszia esetén fordulhatnak elő, hanem például ájulás, keringési zavarok vagy alvásbetegségek következményeként is.
Az idegsejtek pusztulásával járó betegségek progresszív lefolyásúak és gyakran gyógyíthatatlanok. Ide tartozik például az Alzheimer-kór (demencia leggyakoribb formája), a Parkinson-kór, valamint az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis).
A neurológia a krónikus fejfájásokkal, például a migrénnel és a tenziós fejfájással, valamint az idegfájdalmak (neuropátiás fájdalom, például isiász) kezelésével is foglalkozik.
Az agy, a gerincvelő vagy az idegpályák károsodása befolyásolhatja az izmok irányítását, ami remegést, izommerevséget vagy koordinációs problémákat okozhat.
A gerinc és gerincvelő betegségei az idegrendszer és a mozgásszervrendszer működését befolyásolják. A gerincvelő sérülése vagy nyomás alá kerülése fájdalmat, érzészavart, mozgáskorlátozottságot vagy akár bénulást is okozhat. Ennek oka lehet többek között porckorongsérv, isiász vagy gerincvelősérülések.
A perifériás neuropátiák zsibbadással, érzéskieséssel és izomgyengeséggel járhatnak. A neuromuszkuláris betegségek, például a myasthenia gravis, az izmok és az idegek közötti kapcsolatot befolyásolják, ami izomgyengeséget okoz.
Az alvás minőségéből, mennyiségéből vagy ritmusának tartós zavaraiból adódó problémákat tekintjük alvászavarnak. Ezek hosszú távon komoly problémát jelenthetnek a pácienseknek. Ide tartozik az álmatlanság (inszomnia), alvási apnoé és narkolepszia is.
A neurológia az idegrendszer működésének, betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik, ezért neurológushoz fordulni minden olyan esetben javasolt, amikor tartósan fennálló vagy visszatérő idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen jelek és tünetek esetén érdemes szakember segítségét kérni:
Ha ezek közül bármelyiket tapasztalja, fontos, hogy mielőbb szakemberhez forduljon, mivel az időben történő felismerés segíthet a megfelelő kezelésben és a betegség előrehaladásának lassításában.
Az idegrendszeri betegségek számos ember életére vannak hatással, gyakran jelentősen befolyásolva a mindennapi tevékenységeket és az életminőséget. Ezek a betegségek az agy, a gerincvelő vagy a perifériás idegek működésének zavarával járnak, és különféle tüneteket okozhatnak, például mozgászavarokat, érzékelési problémákat vagy memóriazavarokat. A korai felismerés és kezelés kulcsfontosságú, mivel sok esetben a megfelelő terápia enyhítheti a tüneteket, vagy lelassíthatja a betegség előrehaladását. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb idegrendszeri betegségeket és azok jellemzőit.
A neurológiai vizsgálatok az idegrendszeri betegségek felismerésének és kezelésének alapvető eszközei. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak pontos képet kapni az agy, a gerincvelő és a perifériás idegek működéséről. Az alkalmazott módszerek az egyszerű fizikális vizsgálatoktól egészen a korszerű képalkotó eljárásokig terjednek, amelyek lehetővé teszik a pontos diagnózist. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb neurológiai vizsgálatokat, amelyekkel az idegrendszeri problémák feltárhatók.
Neurológiai fizikális vizsgálat – az orvos reflexeket, izomerőt, érzékelést és koordinációt ellenőriz.
Az idegrendszeri betegségek kezelésében a neurológiai szakemberek számos lehetőséget kínálnak, a gyógyszeres terápiától kezdve a fizikoterápián át egészen a sebészeti beavatkozásokig. A kezelés mindig az adott betegség típusától, súlyosságától és a páciens egyéni állapotától függ. A modern orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy az idegrendszeri problémák nagy részét hatékonyan kezeljék, enyhítve a tüneteket és javítva az életminőséget. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb neurológiai kezelési módszereket. A leggyakoribb terápiás lehetőségek közé tartoznak:
Reméljük ezen cikk elolvasása után tisztább képet kapott a neurológia jelentéséről. Ha a fenti tüneteket tapasztalja önmagán, foglaljon időpontot neurológiai kivizsgálásra mielőbb!
Ha tartósan fennálló vagy visszatérő idegrendszeri tüneteket tapasztal: pl fejfájás, szédülés, zsibbadás, végtaggyengeség, memóriazavar.
A neurológia az idegrendszer betegségeivel foglalkozik.
A neurológus először kikérdezi a panaszokat, majd reflexeket, érzékelést, izomerőt és koordinációt vizsgál. Szükség esetén további diagnosztikai teszteket, például MRI-t vagy EEG-t is elrendelhet. Ha tovább olvasna arról, mi egy neurológiai vizsgálat menete, kattintson ide.
A legtöbb neurológiai vizsgálat nem jár fájdalommal.
Az egészséges életmód – rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott étrend, stresszkezelés és elegendő alvás – hozzájárulhat az idegrendszer egészségéhez és csökkentheti a neurológiai betegségek kockázatát.
Azonnal hívjon mentőt, mert ezek a tünetek a sztrók jelei is lehetnek! A gyors orvosi beavatkozás életmentő lehet és jelentősen javítja a gyógyulási esélyeket.
Igen, a migrén egy krónikus neurológiai betegség, amely erős fejfájással, hányingerrel és fényérzékenységgel járhat. Gyógyszeres és életmódbeli kezeléssel csökkenthető a rohamok gyakorisága és intenzitása.
Időpontot háziorvosi beutalóval vagy magánrendelésen keresztül lehet foglalni. Ha neurológiai tüneteket tapasztal, ne halogassa a vizsgálatot!
Frissítve: 2025.07.23.
Az idegrendszeri panaszok, mint például zsibbadás, izomgyengeség, görcsök vagy koordinációs zavarok hátterében gyakran olyan eltérések húzódnak meg, amelyek pontos feltárásához speciális vizsgálatokra van szükség. Az ENG (elektroneurográfia) és az EMG (elektromyográfia) olyan diagnosztikai eljárások, amelyek segítenek feltérképezni az idegek és izmok működését, és kulcsszerepet játszanak a neurológiai betegségek felismerésében. Legyen szó idegkárosodásról, neuropátiáról, izombetegségekről vagy akár gerincvelői problémákról, ezek a vizsgálatok elengedhetetlenek a pontos diagnózis és a célzott kezelés megtervezéséhez. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mire számíthat a vizsgálatok során, milyen tünetek esetén javasolt az ENG vagy EMG elvégzése, és hasznos tanácsokat adunk ahhoz is, hogyan készüljön fel a vizsgálatra,hogy ne érje meglepetés, csak megnyugtató válaszok.
Az idegrendszer testünk egyik legösszetettebb és legfontosabb rendszere, egyfajta „elektromos hálózatként” működik, amely folyamatosan közvetíti az agyból és a gerincvelőből érkező utasításokat a test különböző részei felé. Ezek az idegi impulzusok juttatják el az információkat az izmokhoz, lehetővé téve például a mozgást, az izomösszehúzódást, vagy épp az ellazulást. Minden egyes mozdulat, legyen az akár egy apró kézmozdulat vagy egy nagyobb lépés, ennek a kifinomult idegi kommunikációnak az eredménye.
Amikor azonban ez a kommunikáció valamilyen okból megszakad, lelassul vagy torzul, az különféle tünetek formájában jelentkezhet: zsibbadás, izomgyengeség, bizsergés, izomrángások vagy fájdalom formájában. Az ENG (elektroneurográfia) és EMG (elektromyográfia) vizsgálatok pontosan ezt az ideg-izom kapcsolatot, azaz a perifériás idegrendszer működését vizsgálják. Segítségükkel az orvosaink képesek feltérképezni, hogy az idegi jelek eljutnak-e megfelelően az izmokhoz, illetve hogy az izmok megfelelően reagálnak-e ezekre az ingerekre.
Ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak az olyan idegrendszeri betegségek felismerésében, mint például az idegkompressziók (pl. alagút szindrómák), különféle neuropátiák, izombetegségek, illetve gerincvelői elváltozások. Az ENG és EMG tehát nem csupán adatokat szolgáltat, segítenek abban, hogy pontos képet kapjunk az idegi működés aktuális állapotáról, és hogy elindulhasson a célzott, személyre szabott kezelés.
Az ENG és az EMG vizsgálatok során orvosaink ezt a különleges kommunikációt/kapcsolatot vizsgálják, hogy felismerjék az esetleges rendellenességeket.
Az ENG, vagyis az elektroneurográfia egy speciális neurológiai vizsgálat, amely a perifériás idegek elektromos aktivitását méri. Ez az eljárás létfontosságú információkat nyújt arról, hogy az idegek milyen állapotban vannak, megfelelően továbbítják-e az ingerületeket az izmok felé, illetve hogy van-e jelen idegsérülés, károsodás vagy működési zavar. A vizsgálat során az orvos kis, bőrfelszínre helyezett érzékelő elektródákat alkalmaz, amelyek egy enyhe, rövid elektromos impulzust bocsátanak ki. Ez az inger aktiválja az adott ideget, és lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogyan reagál a külső stimulációra.
A mért adatokat, például az ingerület vezetési sebességét és az ingerre adott válasz erősségét számítógépes rendszer rögzíti és elemzi. Ezek az eredmények segítenek feltárni, hogy az idegpályák hol és milyen mértékben lehetnek károsodottak. Az ENG-vizsgálat fájdalommentes vagy csak minimális kellemetlenséggel jár, és rendkívül hasznos diagnosztikai eszköz olyan állapotok feltérképezésére, mint például a különböző típusú neuropátiák, alagút szindrómák (pl. carpalis alagút), vagy más perifériás idegrendszeri zavarok.
Például, ha egy ideg sérült, vagy be van szorulva, az ENG segíthet lokalizálni a probléma pontos helyét.
Az EMG, vagyis az elektromyográfia olyan diagnosztikai vizsgálat, amely az izmok elektromos tevékenységét méri annak érdekében, hogy feltérképezze az izomműködés és az idegrendszer közötti kapcsolatot. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az orvos pontosan megállapítsa, hogyan reagálnak az izmok a különböző idegi impulzusokra, és hogy van-e jelen kóros izomműködés.
A vizsgálat során egy vékony, steril tűelektródát szúrnak be közvetlenül az adott izomba, amellyel rögzítik az izom elektromos aktivitását. A mérést kétféle állapotban végzik: egyrészt nyugalmi helyzetben, amikor az izom nincs használatban, másrészt aktív izomműködés – például enyhe feszítés vagy mozgatás – közben. A vizsgálat során keletkező elektromos jeleket számítógép rögzíti és elemzi, az orvos pedig ez alapján következtet a lehetséges elváltozásokra.
Az EMG segít feltárni olyan izomproblémákat, mint az izomsorvadás (atrófia), izomgyengeség, izomgyulladás, vagy akár veleszületett izombetegségek. Emellett rendkívül hasznos a perifériás idegrendszer károsodásainak vizsgálatában is, különösen azokban az esetekben, amikor az ideg-izom kapcsolat sérült, például gerincsérv, idegbecsípődés, vagy egyes neuromuszkuláris betegségek esetén.
Bár a vizsgálat során enyhe kellemetlenség vagy rövid ideig tartó izomfájdalom előfordulhat a tű beszúrása miatt, az EMG fontos és pontos információt ad a kezelőorvos számára a megfelelő diagnózis felállításához és a további terápiás lépések meghatározásához.
Az ENG és az EMG vizsgálatokat gyakran egymást követően végzik, hogy teljes képet kapjanak a perifériás idegrendszer állapotáról. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak megérteni, hogy egy adott neurológiai probléma az idegek, az izmok, vagy a kettő kapcsolatának rendellenességéből ered.
Mindkét vizsgálatot követően az orvos kiértékeli az eredményeket, amelyek segítenek a neurológiai állapot pontos diagnosztizálásában és hatékony kezelésében.
Az ENG és az EMG vizsgálatok nélkülözhetetlenek a modern neurológiában. Reméljük, ez a bejegyzés segített megérteni az ENG és az EMG jelentőségét.
Kapcsolat
Ha többet szeretne tudni az ENG és az EMG vizsgálatokról, vagy ha neurológiai vizsgálatra van szüksége, jelentkezzen a Járomi Medical Klinikák egyikén konzultációra!
Az ENG vizsgálat általában 30-60 percet vesz igénybe, míg az EMG hosszabb lehet, különösen, ha több izomcsoportot is vizsgálni kell. Azonban az időtartam változhat a beteg egyedi helyzetétől függően is.
Általában nincs szükség különleges előkészületre, de fontos, hogy a beteg bőre tiszta és száraz legyen a vizsgálat napján. Ha van bármilyen bőrirritáció, vagy sérülés a vizsgált területen, erről tájékoztassa orvosát!
Ezenkívül szívritmus szabályozó, illetve véralvadásgátló készítmények szedéséről is feltétlen konzultáljon a szakorvossal!
Ezeket a vizsgálatokat főként akkor ajánlják, ha gyanú merül fel perifériás idegrendszeri betegségekre, mint például idegkárosodás, izomgyengeség, vagy bizonyos típusú izom- és idegbetegségek.
Az ENG és az EMG vizsgálatok rendkívül pontosak és megbízhatóak a perifériás idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában.
Nem, az ENG és az EMG vizsgálatokat általában ambulánsan, vagyis kórházi tartózkodás nélkül végzik. A beteg a vizsgálat után hazamehet.
Ritka esetekben előfordulhat enyhe bőrirritáció, vagy véraláfutás a tű behelyezésének helyén az EMG során.
Frissítve: 2025.06.18.
A neurológia szó hallatán sokan azonnal komplex orvosi kifejezéseket, vagy súlyos betegségek jelenlétét képzelik maguk elé. A következő cikkben bemutatjuk, mi a neurológia, mivel is foglalkozik a neurológia területe, szükséges-e neurológiai szűrésekre járni, és ha vizsgálatra kerül a sor, mire számíthat a beteg a folyamat során.
A neurológia, más néven ideggyógyászat, a központi idegrendszer (agy és gerincvelő), valamint a perifériás idegrendszer (környéki idegek) szervi betegségeivel foglalkozó tudományág. A neurológia vizsgálja és kezeli azokat az állapotokat, amelyek idegrendszeri működési zavarokat okoznak – legyen szó fejfájásról, szédülésről, izomgyengeségről, zsibbadásról, epilepsziáról vagy mozgáskoordinációs problémákról.
A neurológus szakorvos a tünetek, a fizikális vizsgálat és a különféle képalkotó vagy elektrofiziológiai vizsgálatok (például MRI, CT, EEG vagy ENG) segítségével azonosítja a betegség pontos okát, majd személyre szabott kezelési tervet állít össze. A neurológiai betegségek lehetnek átmenetiek, krónikusak vagy progresszívek is, ezért korai felismerésük kulcsfontosságú a hatékony terápia szempontjából.
Sokan aggódnak, esetleg félnek neurológiai vizsgálat előtt. Aggodalomra azonban semmi ok! Klinikánkon biztonságos környezetet nyújtunk pácienseinknek, szakorvosaink pedig a teljes vizsgálat alatt a beteg kényelmét, és nyugalmát tartják szem előtt. Az eljárások nem fájdalmasak, és a beteg számára is érthető módon zajlanak.
Az orvos részletesen átbeszéli a beteggel a tüneteit, esetleges korábbi diagnózisokat, releváns családi kórtörténet, valamint a páciens életmódjára vonatkozó kérdésköröket.
Ezt követően fizikális vizsgálat következik, mely során az orvos több neurológiai tesztet végez el:
Szükség esetén a neurológus szakorvos a panasz okainak pontos feltárásához további speciális vizsgálatokat is javasolhat. Ide tartoznak az olyan képalkotó vizsgálatok, mint például MRI, CT stb. vagy különböző elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG, EMG), melyekkel az idegek, és izmok elektromos működése térképezhető fel.
Az információk alapján a neurológus kiértékeli az eredményeket, és megbeszéli a beteggel a diagnózist. A kezelési terv részét képezhetik gyógyszerek, fizioterápia, életmódváltás, vagy további szakorvosi vizsgálatok.
Nem. Neurológiai problémákra korai szűréssel nem tudunk betegségeket megelőzni, vagy korai stádiumban felismerni.
Azonban a következő tünetek felbukkanása esetén ajánlott neurológus szakorvost mielőbbi felkeresése:
Ha úgy érzi, hogy idegrendszerével kapcsolatban problémája van, ne halogassa szakorvoshoz felkeresését!
Ha bővebb információt szeretne kapni, vagy konkrét kérdése van, forduljon a Járomi Medical Klinikáihoz bizalommal!
