Központi telefonszám
+36 (30) 903 2595Kecskemét, Dobó krt.
+36 (30) 110 8700Írjon nekünk!
info@orvoskecskemet.hu
A fáradtság gyakori panasz, de ha tartós, ronthatja az életminőséget és betegség jele is lehet. Cikkünk bemutatja, mikor számít kórosnak, milyen okok állhatnak a hátterében, és mit tehet ellene, az életmódváltástól a vitaminpótláson át egészen a szakértői segítségig.
A fáradtság egy természetes, figyelmeztető jelzés a szervezettől, hogy pihenésre, regenerációra van szükség. Rövid távon teljesen normális, például egy megterhelő nap, kevés alvás vagy intenzív sport után. Ha azonban rendszeressé válik, és tartósan fennáll, érdemes komolyan venni.
Átmeneti fáradtság: Ez a típus jellemzően néhány nap alatt elmúlik megfelelő pihenéssel. Okozhatja alváshiány, stressz, fizikai vagy szellemi túlterhelés.
Állandó fáradtság: Ha a fáradtság hetekig elhúzódik, és mindennapos tevékenységekben is korlátoz, már nem tekinthető átmeneti állapotnak. Ilyenkor gyakran életmódbeli vagy egészségügyi háttérokok húzódnak meg a panasz mögött.
Krónikus fáradtság szindróma: Ez egy orvosi állapot, amelynek jellemzője a legalább hat hónapja fennálló, kimerítő fáradtság, amely nem javul pihenés hatására sem. Gyakran társul koncentrációzavarral, alvásproblémákkal és csökkent fizikai terhelhetőséggel.
A tartós fáradtság hátterében gyakran ártalmatlan, életmódbeli szokások állnak, de komolyabb egészségügyi problémák is okozhatják. A kiváltó ok feltárása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.
Alváshiány, rendszertelen napirend: A nem kielégítő alvás, késői lefekvés vagy éjszakai ébredések gyorsan kimerültséghez vezetnek.
Stressz, szorongás: A tartós lelki megterhelés mentálisan és fizikailag is kimerít, gyakran alvászavarhoz vezet.
Kevés mozgás, ülő életmód: Az ülő életmód lassítja az anyagcserét és csökkenti az energiaszintet.
Vérszegénység: A vashiány vagy egyéb vérképzési zavarok csökkentik az oxigénszállítást a szervezetben, ami fáradékonyságot, gyengeséget okozhat.
Pajzsmirigy-alulműködés: Ha a pajzsmirigy túl kevés hormont termel, az anyagcsere lelassul, és ennek egyik legjellemzőbb tünete a fáradtság, a pajzsmirigy-alulműködésről bővebben is olvashat, ha ez a lehetőség felmerül.
Cukorbetegség: A nem megfelelően kezelt vércukorszint fáradtságot, ingerlékenységet és koncentrációs zavart is okozhat. A fáradtság a cukorbetegség egyik gyakori, korai jele lehet, ezért ha ez felmerül, érdemes tájékozódni részletesebben arról, mi is pontosan a cukorbetegség és hogyan ismerhető fel (link majd az új nagy cikkre).
Szív- és érrendszeri betegségek: Ha a szív nem tudja megfelelően ellátni a szerveket oxigéndús vérrel, csökken az energiaszint, ami kimerültséghez vezethet még kis terhelés hatására is.
Depresszió, kiégés: A tartós fáradtság és a motivációhiány gyakran a depresszió tünete. A kiégés (burnout) szintén fizikai és mentális kimerüléssel járhat.
Krónikus szorongás: Az állandó aggódás, feszültség meggátolja a valódi kikapcsolódást, ezáltal akadályozza a pihenést és az energiaszint helyreállítását.
A krónikus fáradtság nem csupán átmeneti kimerültség, hanem tartós, pihenésre nem javuló állapot, amely hónapokon át rontja az életminőséget. Sok esetben csak más betegségek kizárása után állapítható meg, és összetett kezelést igényel.
A krónikus fáradtság szindróma (CFS) tünetei közé tartozik a tartós mentális és fizikai kimerültség, alvászavar, izomfájdalmak, „agyköd” és a terhelés utáni állapotrosszabbodás. Oka nem teljesen ismert, de fertőzések, stressz, immun- és hormonális eltérések is közrejátszhatnak.
Mivel nincs specifikus teszt, az orvos más betegségek kizárása után állapítja meg a diagnózist (pl. pajzsmirigyprobléma, vérszegénység, alvászavar).
A cél a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. Hasznos lehet a napirend kialakítása, a stressz csökkentése, valamint relaxáció, pszichológiai támogatás és a vitaminhiányok rendezése. Egységes gyógymód nem létezik, a megközelítés mindig egyéni.
A tartós fáradtság komolyan rontja az életminőséget, de számos természetes módszerrel javítható az energiaszint. A kulcs az alvás, a mozgás és a stresszkezelés.
A pihentető alvás alapvető a regenerációhoz, ha tartós alvászavarral küzd, érdemes megvizsgálni az okokat, amelyekről bővebben is olvashat ebben a cikkünkben. Fontos a rendszeres lefekvési idő, a képernyőidő csökkentése, a koffein kerülése délután, és a nyugodt, sötét hálószoba kialakítása.
Már napi 20–30 perc séta is fokozza az energiaszintet. A friss levegő és a napfény különösen jót tesz a hangulatnak és a D-vitamin-termelésnek.
A túlzott stressz gyorsan kimerít. Segíthet a relaxáció, tudatos légzés, digitális detox vagy egy nyugodt séta. Nem a stressz teljes kizárása a cél, hanem annak tudatos kezelése.
A tartós fáradtság gyakori oka a vitamin- és ásványianyag-hiány. Ilyenkor az anyagcsere lelassul, csökken az energiaszint, megjelenik a testi-lelki kimerültség.
D-vitamin: Hiánya csökkentheti az energiaszintet és ronthatja a hangulatot, különösen napfényszegény időszakban.
B12-vitamin: Fontos a vérképzéshez és idegrendszeri működéshez. Hiánya fáradtságot, gyengeséget, memóriazavart okozhat.
Vas: A vas oxigént szállít a sejtekhez. Hiánya nőknél különösen gyakori és állandó fáradtságot eredményezhet.
Magnézium: Nélkülözhetetlen az idegek és izmok működéséhez, hiánya fokozott fáradtságot, ingerlékenységet okoz.
Ha a fáradtság tartósan fennáll, vagy egyéb tünetekkel (pl. sápadtság, hajhullás, szédülés) társul, akkor orvosi kivizsgálás javasolt. Egy egyszerű laborvizsgálat segíthet feltárni, hogy van-e hiányállapot, és milyen vitaminpótlásra van szükség.
A fáradtság gyakori és sokszor ártalmatlan tünet, de bizonyos esetekben komolyabb egészségügyi probléma állhat a háttérben. Fontos, hogy felismerjük, mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Az orvosi kivizsgálás segíthet kizárni komolyabb betegségeket, és személyre szabott tanácsokat adhat a fáradtság kezelésére, legyen az testi vagy lelki eredetű.
A fáradtság gyakori panasz, de ha tartósan fennáll, nem szabad elbagatellizálni. Az okok mögött állhat egyszerű alváshiány, stressz vagy vitaminhiány, de akár komolyabb betegségek is, mint például cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák vagy depresszió.
A legfontosabb lépés a kiváltó ok azonosítása: ehhez szükség lehet életmódbeli változtatásra, laborvizsgálatra vagy orvosi konzultációra. A pihenés, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stressz csökkentése mind hozzájárulhatnak a vitalitás visszaszerzéséhez.
Ha úgy érzi, hogy a fáradtság már befolyásolja a mindennapjait, ne várjon tovább, kérjen tanácsot szakembertől, és tegye meg az első lépést a teljesebb élet felé.
A cukorbetegség egyre több embert érint, sokaknál akár tünetmentesen is jelen lehet. Cikkünk segít megérteni, hogyan alakul ki, milyen tünetei vannak, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a kezelésére és megelőzésére.
A cukorbetegség, más néven diabétesz, egy anyagcserezavar, amelyet a vércukorszint tartósan magas értéke jellemez. Akkor alakul ki, amikor a szervezet nem képes megfelelően felhasználni vagy előállítani az inzulint, amely a vércukor sejtekbe juttatásához szükséges. A kezeletlen cukorbetegség súlyos szövődményekhez vezethet, ezért fontos a korai felismerés és a tudatos életmód.
Ha részletesen is érdekli, hogyan ismerhető fel a cukorbetegség, és mit tehet a megelőzéséért, olvassa el korábbi cikkünket itt: Mi a cukorbetegség és hogyan ismerhető fel?
A cukorbetegség lényege, hogy a szervezetben felborul a glükóz (vércukor) szabályozása. Ez azt jelenti, hogy vagy nem termelődik elég inzulin, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Mindkét esetben a vérben marad a cukor, és ennek hosszú távon káros hatásai lehetnek az idegekre, a szemre, a vesére és az erekre is.
A vércukorszint a vérben keringő glükóz koncentrációját jelöli. Ez a szint normál esetben szigorúan szabályozott, mivel az agy és az izmok számára a glükóz az egyik legfőbb energiaforrás. A túl magas vércukorszint (hiperglikémia) és a túl alacsony vércukorszint (hipoglikémia) egyaránt veszélyes lehet.
Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel. Feladata, hogy segítse a glükóz bejutását a sejtekbe, ahol az energiává alakul. Inzulin hiányában vagy a hatás csökkenése esetén a sejtek „éheznek”, miközben a vércukorszint emelkedik, ez vezet a cukorbetegség kialakulásához.
A cukorbetegség kialakulásához több tényező is hozzájárulhat. Vannak, amelyeket nem tudunk befolyásolni, ilyen például az öröklött hajlam, de számos életmódbeli tényező is szerepet játszik a betegség megjelenésében. A 2-es típusú cukorbetegség különösen szorosan összefügg az egészségtelen szokásokkal és a mozgáshiányos életmóddal.
Ha a családban előfordult már cukorbetegség, különösen elsőfokú rokonoknál (szülő, testvér), akkor megnő a betegség kialakulásának esélye. Az öröklött hajlam nem jelenti azt, hogy biztosan meg is betegszünk, de fokozott figyelmet igényel az életmódunkra és az időszakos szűrővizsgálatokra.
A túlsúly, különösen a hasi típusú elhízás, az egyik legerősebb rizikófaktor a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Az elhízott szervezet inzulinérzékenysége csökken, ami azt jelenti, hogy a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra. Ha mindehhez mozgáshiány is társul, az tovább rontja az anyagcsere egyensúlyát.
Bizonyos hormonális betegségek, például a PCOS (policisztás ovárium szindróma), a pajzsmirigy alulműködés vagy a Cushing-szindróma is növelhetik az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. Emellett a máj és a hasnyálmirigy működésének zavarai is közvetlenül hatással lehetnek a glükóz anyagcserére.
A tartós stressz negatívan befolyásolja a hormonháztartást, és hozzájárulhat a vércukorszint-emelkedéshez. A rendszertelen étkezés, az alváshiány, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mind rontják a szervezet inzulinérzékenységét. Ezek az életmódbeli tényezők hosszú távon előkészíthetik a cukorbetegség kialakulását, különösen azoknál, akik genetikai hajlammal is rendelkeznek.
A cukorbetegségnek több típusa van, attól függően, hogy mi okozza az inzulinháztartás zavarának kialakulását. A leggyakoribb forma a 2-es típusú cukorbetegség, de az 1-es típusú és a terhességi cukorbetegség is komoly odafigyelést igényel. A pontos diagnózis elengedhetetlen a megfelelő kezelés megkezdéséhez.
Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amely során a szervezet megtámadja az inzulintermelő sejteket. Ennek következtében a hasnyálmirigy nem képes inzulint termelni, így a vércukorszint megemelkedik. Leggyakrabban gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, és jellemző rá a hirtelen kialakuló tünetek megjelenése (pl. fokozott szomjúság, fogyás, fáradtság).
Kezelése élethosszig tartó inzulinpótlást igényel, rendszeres vércukorszint-ellenőrzéssel és kiegyensúlyozott étrenddel kiegészítve. Bár nem gyógyítható, jól karbantartható állapot.
A 2-es típusú cukorbetegség hátterében inzulinrezisztencia áll: a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, így a vércukorszint magas marad. A betegség gyakran középkorú vagy idősebb felnőtteknél alakul ki, de egyre fiatalabbaknál is megjelenik a helytelen életmód miatt. Kockázati tényezői: elhízás, mozgáshiány, helytelen táplálkozás, magas vérnyomás.
Kezelése életmódváltással indul, diéta, testmozgás, testsúlycsökkentés, szükség esetén gyógyszeres terápiával vagy inzulinnal kiegészítve. Mivel kezdetben tünetmentes lehet, fontos a rendszeres szűrés.
A terhességi cukorbetegség a várandósság ideje alatt alakul ki, általában a második vagy harmadik trimeszterben. Hátterében a hormonális változások állnak, amelyek csökkentik az inzulin hatékonyságát. Kockázata magasabb túlsúlyos nőknél, 35 év felett, vagy cukorbeteg családi előzmények esetén.
Kezeletlenül veszélyeztetheti a magzatot is, például koraszüléshez vagy túlzott születési súlyhoz vezethet. A kezelése leggyakrabban étrendi változtatásból és rendszeres vércukormérésből áll, de súlyosabb esetben inzulinra is szükség lehet. A szülés után az állapot általában rendeződik, de az érintetteknél nő a 2-es típusú cukorbetegség későbbi kialakulásának esélye.
A cukorbetegség korai felismerése kulcsfontosságú, ám a kezdeti szakasz gyakran tünetmentes, így sok esetben csak szűrővizsgálatok során derül ki. Különösen ajánlott a rendszeres ellenőrzés azok számára, akik túlsúlyosak, keveset mozognak, vagy a családjukban előfordult már diabétesz.
Éhgyomri vércukorszint: Ez az egyik leggyakoribb vizsgálat, amelyet legalább 8 órás koplalás után végeznek. Ha az érték 6,0 mmol/l alatt van, az normális. 6,1–6,9 mmol/l között emelkedett értékről, 7,0 mmol/l felett pedig cukorbetegségről beszélünk.
HbA1c vizsgálat: Ez a teszt az elmúlt 2–3 hónap átlagos vércukorszintjéről ad képet. 5,7% alatt normális, 6,5% felett cukorbetegséget jelez. Előnye, hogy nem függ az aznapi táplálkozástól vagy napszaktól, így megbízhatóan jelzi a hosszú távú vércukorszint alakulását.
OGTT – Terheléses vércukorvizsgálat: Az OGTT során először éhgyomri vércukrot mérnek, majd a páciens egy cukoroldatot fogyaszt el. Két órával később ismét vért vesznek. Az eredmény alapján megállapítható, fennáll-e glükóztolerancia-zavar vagy cukorbetegség. Különösen hasznos rejtett és terhességi cukorbetegség kimutatására.
Önellenőrzés szerepe: A már diagnosztizált cukorbetegeknek fontos a rendszeres otthoni vércukormérés. Korszerű készülékek állnak rendelkezésre, melyek gyorsan és pontosan jeleznek. Ez lehetővé teszi az étrend, a gyógyszeradagolás és az inzulinkezelés folyamatos finomhangolását.
A cukorbetegség tünetei sokáig rejtve maradhatnak, különösen a 2-es típusú diabétesz esetében. A panaszok fokozatosan, akár évek alatt alakulnak ki, ezért gyakran csak előrehaladott állapotban kerül sor a diagnózisra. Fontos tudni, hogy a tünetek típusonként, nemenként és egyéni adottságoktól függően is eltérhetnek. A korai felismerés kulcsfontosságú a szövődmények megelőzéséhez.
A korai jelek sokszor enyhék, ezért könnyű őket figyelmen kívül hagyni. Az alábbi tünetek együttes jelenléte gyanút kelthet:
A nőknél a hormonális változások és az intim területek érzékenysége miatt speciális tünetek is megjelenhetnek:
A férfiak körében is jelentkezhetnek általános tünetek, de van néhány kifejezetten jellemző probléma:
A rejtett cukorbetegség (prediabétesz) sokszor semmilyen egyértelmű tünettel nem jár, mégis már ilyenkor is zajlanak a káros folyamatok a szervezetben:
A kezeletlen vagy már előrehaladott cukorbetegség általános jelei egyre kifejezettebbé válnak:
A bőr is gyakran árulkodik a cukorbetegségről, még a vércukorszint-mérés előtt is megjelenhetnek figyelmeztető jelek:
A cukorbetegség kezelése egyénre szabott, több tényezőtől, például a betegség típusától, súlyosságától és az általános egészségi állapottól függ. Célja a vércukorszint egyensúlyban tartása, a szövődmények megelőzése és az életminőség javítása.
Az életmódváltás a kezelés alapja. A megfelelő étrend segíthet a vércukorszint stabilizálásában, a testsúly csökkentésében és az inzulinérzékenység javításában. Érdemes kerülni a cukros, finomított szénhidrátokat, és előnyben részesíteni a rostban gazdag, alacsony glikémiás indexű ételeket. A napi rendszeres mozgás, például séta, kerékpározás, hozzájárul az anyagcsere javulásához, és csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot.
A 2-es típusú cukorbetegség gyakran igényel gyógyszeres kezelést. A készítmények különböző módon hatnak, például fokozzák az inzulin hatását vagy csökkentik a máj cukortermelését. A megfelelő gyógyszert az orvos a beteg állapota alapján választja ki, és szükség esetén módosíthatja a terápiát.
Az 1-es típusú cukorbetegek számára elengedhetetlen az inzulinpótlás. A 2-es típus esetén is szükség lehet rá, ha más kezelés nem elegendő. Az inzulint különféle hatástartamú készítmények formájában alkalmazzák, injekcióval vagy inzulinpumpával, amit az orvos egyénileg állít be.
Az önellenőrzés kulcsszerepű: segít megérteni, hogyan reagál a szervezet az étkezésre, mozgásra vagy gyógyszerekre. A modern vércukormérők és folyamatos glükózmonitorok gyors, pontos mérést tesznek lehetővé, ami megkönnyíti a kezelés beállítását.
A Haemo-lézer kezelés kiegészítő terápiaként alkalmazható a mikrokeringés javítására, különösen a lábakban. A lézerfény javíthatja a vörösvértestek rugalmasságát, fokozhatja az oxigénellátást, ezáltal enyhítheti a lábzsibbadást, javíthatja a sebgyógyulást, például diabéteszes fekélyek esetén. A kezelés fájdalommentes, mellékhatásmentes, és orvosi felügyelet mellett biztonságos.
A cukorbetegség hosszú távon súlyos szövődményekhez vezethet, ha nem kezelik megfelelően. Ezek a szövődmények gyakran lassan, tünetmentesen alakulnak ki, és szinte minden szervrendszert érinthetnek.
A neuropátia (idegkárosodás) főként a végtagokat érinti: zsibbadás, bizsergés, fájdalom vagy érzéskiesés formájában jelentkezik, növelve a sebek és fekélyek kockázatát.
A retinopátia (szemkárosodás) a retina ereit érinti, homályos látást vagy akár vakságot is okozhat. Évente javasolt szemészeti kontroll.
A nefropátia (veseprobléma) sokáig rejtett maradhat, de a vese működésének romlása végül dialízishez vagy veseátültetéshez vezethet.
Az angiopátia az erek károsodása, amely fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát.
A diabéteszes láb a keringés és érzékelés romlása miatt kialakuló sebek, fertőzések és fekélyek összessége. Előrehaladott állapotban akár amputációhoz is vezethet.
A szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás, infarktus, stroke) sokszor a cukorbetegség következményeként alakulnak ki, így kiemelten fontos a megelőzés.
A bőrtünetek és fertőzések, gyakori gombásodás, viszketés, lassú sebgyógyulás, szintén figyelmeztető jelei lehetnek a fel nem ismert cukorbetegségnek.
A cukorbetegség egyre több embert érint, gyakran úgy, hogy a korai tünetek rejtve maradnak. A megfelelő életmód, a rendszeres szűrések és a személyre szabott kezelés kulcsszerepet játszanak abban, hogy a betegség ne rontsa tartósan az életminőséget.
Legyen szó az első jelek felismeréséről, a diagnózis megerősítéséről vagy a kezelés optimalizálásáról, minden lépés számít. Minél korábban történik beavatkozás, annál jobban megelőzhetők a szövődmények.
Gyanús tünete van? Már diagnosztizálták, de szeretne többet tenni egészségéért?
Forduljon bizalommal szakemberhez, és kérjen személyre szabott tanácsot vagy kezelést, akár már ma!
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb népbetegség világszerte. Bár kezdetben tünetmentesen zajlik, hosszabb távon komoly szövődményekkel fenyegethet. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a magas vérnyomás tüneteivel, az okokkal, és azzal, hogy mit tehetünk a kezelése érdekében.
A vérnyomás értékeinél az első (magasabb) szám a szisztolés érték – ez mutatja azt a nyomást, amikor a szív összehúzódik és pumpál – a második (alacsonyabb) szám pedig a diasztolés érték, ami a szívverések közti nyugalmi állapot nyomása.
Egészséges (normális) vérnyomásnál a szisztolés és diasztolés értékek a normál tartományban vannak.
Optimális vérnyomásnak általában a 120/80 Hgmm alatti értékeket tekintjük.
Az európai és hazai ajánlások szerint a 130/85 Hgmm körüli értékek még a normális vérnyomás tartományába esnek.
Magas vérnyomásnak (hipertóniának) azt nevezzük, amikor a vérnyomás tartósan küszöbérték fölé emelkedik. A hivatalos definíció szerint hipertónia diagnózisa állapítható meg, ha több, egymástól független mérés alkalmával a szisztolés érték ≥140 Hgmm és/vagy a diasztolés érték ≥90 Hgmm, azaz 140/90 Hgmm vagy afeletti vérnyomást mérünk.
Fontos, hogy nem egyetlen mérés alapján ítéljük meg, hanem legalább két külön napon, nyugalmi állapotban végzett vérnyomásmérés átlaga alapján. Ha úgy érzi, hogy nincsen rendben a vérnyomása, akkor keressen fel egy belgyógyász szakorvost!
Ahhoz, hogy valaki egy adott csoportba tartozzon, elég az egyik értéknek magasabbnak lennie. Például ha valakinek 135/92 Hgmm a vérnyomása, a diasztolés érték miatt már I. fokozatú hipertóniának számít, hiába 140 alatt van a szisztolés érték.
A magas vérnyomás kialakulásának számos oka lehet.
Kockázati tényezők:
Elsődleges (primer) hipertóniáról beszélünk, amikor a magas vérnyomás önállóan, más betegségtől függetlenül alakul ki.
Másodlagos hipertónia esetén egy meglévő betegség (pl. hormonális zavarok, vesebetegség) áll a magas vérnyomás hátterében.
A magas vérnyomás egyik leggyakoribb tünete a tarkótáji fejfájás.
Ez általában tompa, feszítő jellegű, és gyakran a reggeli órákban erősebb, amikor a vérnyomás természetes módon is magasabb lehet.
Erőteljes, hirtelen fellépő fejfájás súlyosabb vérnyomásemelkedésre utalhat, ami akár sürgős orvosi beavatkozást is igényelhet.
A szédülés magas vérnyomás esetén a fej ereinek nyomás alatt állása miatt alakulhat ki.
Előfordulhat forgó jellegű szédülés, bizonytalanságérzés, főként hirtelen mozdulatoknál vagy felálláskor.
Bár szédülést más betegségek is okozhatnak, tartós magas vérnyomás esetén mindenképpen figyelmeztető jel.
A magas vérnyomás hatással van a szív működésére is. Ha a szív túlterhelődik a folyamatosan magas nyomás miatt, idővel csökkenhet a teljesítménye, ami nehézlégzést, fulladásérzést okozhat, főként fizikai terhelés során vagy fekvő helyzetben.
A magas vérnyomás károsíthatja a szem ereit, ami látászavarokhoz vezethet.
Homályos látás, látótérkiesés, fényvillanások, vagy akár átmeneti látásvesztés is előfordulhat, különösen, ha a vérnyomás hirtelen és nagyon megemelkedik.
A fülben érzékelt sípoló, búgó, zúgó hang is utalhat magas vérnyomásra.
Ez a vérkeringés megváltozásával vagy az erek fokozott feszülésével magyarázható, és gyakran társul szédüléssel vagy fejfájással.
A magas vérnyomás megnöveli az erek falára nehezedő nyomást, így az orrban lévő kis erek könnyebben megrepedhetnek.
Az ismétlődő, megmagyarázhatatlan orrvérzések hátterében gyakran nem kontrollált magas vérnyomás áll.
A szívverés felgyorsulása is kísérheti a magas vérnyomást.
A szív fokozott erőfeszítéssel próbálja fenntartani a keringést a magasabb nyomás ellenében, ezért érezhetjük, hogy a szív "kalapál".
A vesék különösen érzékenyek a magas vérnyomásra.
A tartósan magas vérnyomás roncsolhatja a vese kisereit, ami csökkenti a szűrőképességét.
Ennek következménye lehet ödéma (pl. lábdagadás), a vizelet mennyiségének vagy minőségének megváltozása, súlyosabb esetben veseelégtelenség.
A magas vérnyomás megterheli a szívet és az érfalakat.
Ez mellkasi szorítást, fájdalmat okozhat, ami néha a szívinfarktus előjele is lehet.
Minden újonnan fellépő vagy szokatlan mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, és sürgősen orvosi vizsgálat szükséges.
A szervezet próbálja kompenzálni a vérnyomás okozta terhelést, ami hosszabb távon általános gyengeséghez, energiahiányhoz vezethet.
A szív, az agy és más szervek csökkent vérellátása miatt a beteg kimerültnek, erőtlennek érezheti magát, még kisebb fizikai terhelés után is.
A magas vérnyomás korai szakaszban gyakran tünetmentes, ezért is nevezik „néma gyilkosnak”.
A tünetek külön-külön is előfordulhatnak, de ha többet is tapasztal közülük, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A magas vérnyomás hatására az erek fala folyamatosan nagyobb nyomásnak van kitéve. Ez hosszú távon érfalkárosodáshoz vezethet, rontja a szervek vérellátását. A szervezet pedig különböző tünetekkel jelzi a problémát.
Ha a magas vérnyomás évekig kezeletlen marad, komoly szövődményeket okozhat:
A magas vérnyomás megfelelő kezeléssel jól kordában tartható.
A kezelés alapjai:
A magas vérnyomás kezdetben alattomosan, tünetek nélkül károsíthatja a szervezetet, hosszabb távon viszont komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos időben felismerni a jeleket, rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, és szükség esetén megfelelő kezelést kezdeni. Ha Ön is tapasztalja a felsorolt tüneteket, vagy szeretné megelőzni a szövődményeket, ne halogassa a kivizsgálást!
Foglaljon időpontot szakorvosi vizsgálatra itt, és tegye meg az első lépést egészsége védelmében!
