Töltse le mobil applikációnkat!
Hétfő - Péntek 8:00 - 17:00
Szombat és Vasárnap - ZÁRVA
+36 (30) 903 2595
info@orvoskecskemet.hu
Talfája köz 58/2.
Kecskemét
E-Recept
Foglaljon időpontot mobilalkalmazásunkban!
E-Recept

A szédülés számos ember életében előforduló probléma, amely komoly hatással lehet mindennapi tevékenységeinkre. Legyen szó rövid ideig tartó forgó érzésről vagy tartós egyensúlyzavarról, a szédülés okainak megértése és kezelése rendkívül fontos. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy mi okozhat szédülést, milyen típusai léteznek, és mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

szédülés

Mi a szédülés?

A szédülés egy olyan érzés, amikor az ember úgy érzi, hogy forog vagy dől vele a világ. A fej mozgatásának hatására a tünetek rosszabbodhatnak, súlyos esetben a szédülés hányingert és hányást is okoz.

Miért fontos a szédülés okainak ismerete?

A szédülés rendkívül kellemetlen állapot, amely jelentősen rontja az érintett beteg életminőségét. Ezen túlmenően komoly sérülésveszéllyel jár, mivel szédülés esetén, ha a beteg elveszíti egyensúlyát, nagy az esélye az elesésnek, és az ebből adódó sérüléseknek. Ezért is fontos a szédülés okainak megértése, mert segít a megfelelő kezelés kiválasztásában, és a súlyosabb egészségügyi problémák kiszűrésében.

Milyen típusú szédülések vannak?

A szédülésnek több típusa is létezik, amelyek különböző okokra vezethetők vissza.

  1. Forgó szédülés (vertigo):

    A vertigo az egyik leggyakoribb szédüléstípus, amely során az egyén úgy érzi, mintha a környezete forogna vagy mozogna körülötte. Ez a forgó érzés általában a belső fül problémáiból ered. A vertigo gyakran jár együtt hányingerrel, hányással és izzadással.

Két fő típusa van:

  1. Egyensúlyzavar:

    Az egyensúlyzavar inkább általános bizonytalanságérzéssel jár, mintha az egyén egyensúlya nem lenne stabil. Az ilyen típusú szédülést különféle okok okozhatják, például hirtelen mozdulatok, vérnyomásesés, vagy akár kiszáradás. Az egyensúlyzavarban szenvedők gyakran tapasztalnak gyengeséget, homályos látást is.

  2. Szédülés hányingerrel:

    Ez a típus gyakran jár együtt émelygéssel és hányingerrel, és lehet rövid ideig tartó vagy tartós is. A szédülés hányingerrel gyakran a belső fül problémái miatt alakul ki, de lehet szorongás vagy migrén következménye is. Az émelygés és hányinger gyakran súlyosbítja a szédülés tüneteit, ami tovább rontja az egyén közérzetét.

 

Mi okozhat szédülést?

  1. Belső fül betegségei:

    A belső fülben található struktúrák, mint a félkörös ívjáratok, felelősek az egyensúly érzékeléséért. Ha ezek a struktúrák sérülnek vagy begyulladnak, szédülést okozhatnak.
    Ilyen betegségek például:

    • BPPV: a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok elmozdulása okoz. Ezek a kristályok a félkörös ívjáratokba kerülve irritálják az érzékszervi sejteket, ami hirtelen, rövid ideig tartó forgó szédülést vált ki, különösen fejmozgások során. A BPPV általában idősebb korban jelentkezik.
    • Vestibuláris neuritis: a vestibuláris ideg gyulladása. Ez az ideg a belső fülből szállít információt az agyba a fej mozgásáról. Ez a gyulladás gyakran vírusfertőzés következménye, és hirtelen, intenzív forgó szédülést okoz, amely több napig is eltarthat. Kísérheti hányinger, hányás. A tünetek fokozatosan enyhülnek, de a teljes felépülés néhány hétig is eltarthat.
    • Menière-kór: A Menière-kór egy krónikus belső fül betegség, amelyet folyadék felhalmozódása okoz a belső fülben, ami nyomást gyakorol a hallószervi struktúrákra. Ez a betegség rohamokban jelentkező forgó szédülést, halláscsökkenést, fülzúgást és füldugulás érzését okozza.
  2. Alacsony vérnyomás:

    Az alacsony vérnyomás csökkent véráramlást okoz az agyban, ami szédüléshez vezethet. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha hirtelen állunk fel vagy változtatunk testhelyzetet (ortosztatikus hipotónia).

  3. Dehidratáció:

    A szervezet vízhiánya csökkentheti a vérnyomást és az agyba jutó vér mennyiségét, ami szintén okozhat szédülést.

  4. Gyógyszerek mellékhatásai:

    Bizonyos gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, nyugtatók vagy antidepresszánsok mellékhatásként szédülést okozhatnak. Fontos, hogy konzultáljon orvosával, ha a szédülés gyógyszerszedéshez köthető, hogy szükség esetén módosítani lehessen a kezelést.

  5. Neurológiai rendellenességek:

    Számos betegség az agyban és az idegrendszerben olyan károsodásokat okoznak, amelyek megzavarhatják az egyensúlyérzékelést és a mozgáskoordinációt.

 

Hogyan előzhetjük meg a szédülést?

 

Szédülés okainak kivizsgálása

Ha tartós vagy gyakori szédülést tapasztal, fontos, hogy forduljon szakemberhez a pontos diagnózis és kezelés érdekében! Foglaljon időpontot egy alapos kivizsgálásra még ma!

 

Az ENG (elektroneurográfia) és az EMG (elektromyográfia) kulcsfontosságú neurológiai vizsgálatok az idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában. Ez a cikk részletesen ismerteti a vizsgálatok menetét, fontosságát, és a gyakran feltett kérdésekre is választ ad, hogy felkészülten érkezhessen a vizsgálatra.

eng vizsgálat

Az ENG/EMG vizsgálat alapjai: az ideg-izom közötti kapcsolat

Az idegrendszer a testünk "elektromos vezetéke", mely az agyból és a gerincvelőből kiinduló utasításokat szállítja az izmokhoz, amelyek így lehetővé teszik azok összehúzódását, vagy épp ellazulását. 

Az ENG és az EMG vizsgálatok során orvosaink ezt a különleges kommunikációt/kapcsolatot vizsgálják, hogy felismerjék az esetleges rendellenességeket.

 

Mi az ENG?

Az ENG, azaz az elektroneurográfia, vizsgálat során a perifériás idegek elektromos aktivitását mérik, ami létfontosságú információkat szolgáltat az idegek állapotáról. Ezt az eljárást a bőrfelszínre helyezett érzékelő elektródákon keresztül végzik, ami ingerli az idegeket. 

Az ENG segítségével fel lehet ismerni az idegek:

Például, ha egy ideg sérült, vagy be van szorulva, az ENG segíthet lokalizálni a probléma pontos helyét.

idegek vizsgálata eng

Mi az EMG?

Az EMG, azaz az elektromyográfia, az izmok elektromos tevékenységét vizsgálja. Az eljárás során egy vékony tűelektródát helyeznek az izomba, majd megfigyelik az izom aktivitását nyugalomban, és mozgás közben. Ez a módszer segít azonosítani az izmokkal kapcsolatos problémákat, mint például az izomsorvadás vagy az izomgyengeség

Az EMG különösen hasznos lehet az olyan állapotok diagnosztizálásában, ahol az ideg-izom kapcsolat sérült.

 

Miért fontos az ENG és az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatokat gyakran egymást követően végzik, hogy teljes képet kapjanak a perifériás idegrendszer állapotáról. Ezek a vizsgálatok segítenek az orvosoknak megérteni, hogy egy adott neurológiai probléma az idegek, az izmok, vagy a kettő kapcsolatának rendellenességéből ered. 

Az ENG/EMG az egyik legalkalmasabb vizsgálati módszer az alábbi betegségek megállapításában:

 

Az ENG vizsgálat lépései

 

Mi az EMG vizsgálat menete?

 

Mindkét vizsgálatot követően az orvos kiértékeli az eredményeket, amelyek segítenek a neurológiai állapot pontos diagnosztizálásában és hatékony kezelésében. 

 

Az ENG és az EMG vizsgálatok nélkülözhetetlenek a modern neurológiában. Reméljük, ez a bejegyzés segített megérteni az ENG és az EMG jelentőségét.

eng emg vizsgálat

Kapcsolat

Ha többet szeretne tudni az ENG és az EMG vizsgálatokról, vagy ha neurológiai vizsgálatra van szüksége, látogasson el weboldalunkra további információkért vagy jelentkezzen a Járomi Medical Klinikák egyikén konzultációra!

 

GYIK

Mennyi ideig tartanak ezek a vizsgálatok?

Az ENG vizsgálat általában 30-60 percet vesz igénybe, míg az EMG hosszabb lehet, különösen, ha több izomcsoportot is vizsgálni kell. Azonban az időtartam változhat a beteg egyedi helyzetétől függően is.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálatok előtt?

Általában nincs szükség különleges előkészületre, de fontos, hogy a beteg bőre tiszta és száraz legyen a vizsgálat napján. Ha van bármilyen bőrirritáció, vagy sérülés a vizsgált területen, erről tájékoztassa orvosát!

Ezenkívül szívritmus szabályozó, illetve véralvadásgátló készítmények szedéséről is feltétlen konzultáljon a szakorvossal!

 

Milyen esetekben ajánlott az ENG/EMG vizsgálat?

Ezeket a vizsgálatokat főként akkor ajánlják, ha gyanú merül fel perifériás idegrendszeri betegségekre, mint például idegkárosodás, izomgyengeség, vagy bizonyos típusú izom- és idegbetegségek.

 

Mennyire megbízhatóak az ENG/EMG vizsgálatok eredményei?

Az ENG és az EMG vizsgálatok rendkívül pontosak és megbízhatóak a perifériás idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában. 

 

Szükséges kórházi tartózkodás a vizsgálatok elvégzéséhez?

Nem, az ENG és az EMG vizsgálatokat általában ambulánsan, vagyis kórházi tartózkodás nélkül végzik. A beteg a vizsgálat után hazamehet.

 

Van valamilyen lehetséges mellékhatása a vizsgálatoknak?

Ritka esetekben előfordulhat enyhe bőrirritáció, vagy véraláfutás a tű behelyezésének helyén az EMG során.

A neurológia szó hallatán sokan azonnal komplex orvosi kifejezéseket, vagy súlyos betegségek jelenlétét képzelik maguk elé. A következő cikkben bemutatjuk, mivel is foglalkozik a neurológia területe, szükséges-e neurológiai szűrésekre járni, és ha vizsgálatra kerül a sor, mire számíthat a beteg a folyamat során.

mi a neurológia

Mi a neurológia?

A neurológia, más néven ideggyógyászat,  a központi idegrendszer (agy és gerincvelő), valamint a perifériás idegrendszer (környéki idegek) szervi betegségeivel foglalkozó tudományág.

 

Szükséges évente neurológiai szűrővizsgálaton részt venni?

Nem. Neurológiai problémákra korai szűréssel nem tudunk betegségeket megelőzni, vagy korai stádiumban felismerni.

Azonban a következő tünetek felbukkanása esetén ajánlott neurológus szakorvost mielőbbi felkeresése:

neurológia vizsgálat

 

A neurológiai vizsgálat menete

Sokan aggódnak, esetleg félnek neurológiai vizsgálat előtt. Aggodalomra azonban semmi ok! Klinikánkon biztonságos környezetet nyújtunk pácienseinknek, szakorvosaink pedig a teljes vizsgálat alatt a beteg kényelmét, és nyugalmát tartják szem előtt. Az eljárások nem fájdalmasak, és a beteg számára is érthető módon zajlanak.

1. Kórtörténet felvétele

Az orvos részletesen átbeszéli a beteggel a tüneteit, esetleges korábbi diagnózisokat, releváns családi kórtörténet, valamint a páciens életmódjára vonatkozó kérdésköröket.

2. Neurológiai fizikális vizsgálat

Ezt követően fizikális vizsgálat következik, mely során az orvos több neurológiai tesztet végez el:

reflex vizsgálat

3.További diagnosztikai eljárások

Szükség esetén a neurológus szakorvos a panasz okainak pontos feltárásához további speciális vizsgálatokat is javasolhat. Ide tartoznak az olyan képalkotó vizsgálatok, mint például MRI, CT stb. vagy különböző elektrofiziológiai vizsgálatok (ENG, EMG), melyekkel az idegek, és izmok elektromos működése térképezhető fel.

4. Diagnózis

Az információk alapján a neurológus kiértékeli az eredményeket, és megbeszéli a beteggel a diagnózist. A kezelési terv részét képezhetik gyógyszerek, fizioterápia, életmódváltás, vagy további szakorvosi vizsgálatok.

 

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!

Ha úgy érzi, hogy idegrendszerével kapcsolatban problémája van, ne halogassa szakorvoshoz felkeresését!

Ha bővebb információt szeretne kapni, vagy konkrét kérdése van, forduljon a Járomi Medical Klinikáihoz bizalommal!

© 2023 Járomi Medical Orvosi Rendelő - All Rights Reserved
menuchevron-down