Központi telefonszám
+36 (30) 903 2595Kecskemét, Dobó krt.
+36 (30) 110 8700Írjon nekünk!
info@orvoskecskemet.hu
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb népbetegség világszerte. Bár kezdetben tünetmentesen zajlik, hosszabb távon komoly szövődményekkel fenyegethet. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a magas vérnyomás tüneteivel, az okokkal, és azzal, hogy mit tehetünk a kezelése érdekében.
A vérnyomás értékeinél az első (magasabb) szám a szisztolés érték – ez mutatja azt a nyomást, amikor a szív összehúzódik és pumpál – a második (alacsonyabb) szám pedig a diasztolés érték, ami a szívverések közti nyugalmi állapot nyomása.
Egészséges (normális) vérnyomásnál a szisztolés és diasztolés értékek a normál tartományban vannak.
Optimális vérnyomásnak általában a 120/80 Hgmm alatti értékeket tekintjük.
Az európai és hazai ajánlások szerint a 130/85 Hgmm körüli értékek még a normális vérnyomás tartományába esnek.
Magas vérnyomásnak (hipertóniának) azt nevezzük, amikor a vérnyomás tartósan küszöbérték fölé emelkedik. A hivatalos definíció szerint hipertónia diagnózisa állapítható meg, ha több, egymástól független mérés alkalmával a szisztolés érték ≥140 Hgmm és/vagy a diasztolés érték ≥90 Hgmm, azaz 140/90 Hgmm vagy afeletti vérnyomást mérünk.
Fontos, hogy nem egyetlen mérés alapján ítéljük meg, hanem legalább két külön napon, nyugalmi állapotban végzett vérnyomásmérés átlaga alapján. Ha úgy érzi, hogy nincsen rendben a vérnyomása, akkor keressen fel egy belgyógyász szakorvost!
Ahhoz, hogy valaki egy adott csoportba tartozzon, elég az egyik értéknek magasabbnak lennie. Például ha valakinek 135/92 Hgmm a vérnyomása, a diasztolés érték miatt már I. fokozatú hipertóniának számít, hiába 140 alatt van a szisztolés érték.
A magas vérnyomás kialakulásának számos oka lehet.
Kockázati tényezők:
Elsődleges (primer) hipertóniáról beszélünk, amikor a magas vérnyomás önállóan, más betegségtől függetlenül alakul ki.
Másodlagos hipertónia esetén egy meglévő betegség (pl. hormonális zavarok, vesebetegség) áll a magas vérnyomás hátterében.
A magas vérnyomás egyik leggyakoribb tünete a tarkótáji fejfájás.
Ez általában tompa, feszítő jellegű, és gyakran a reggeli órákban erősebb, amikor a vérnyomás természetes módon is magasabb lehet.
Erőteljes, hirtelen fellépő fejfájás súlyosabb vérnyomásemelkedésre utalhat, ami akár sürgős orvosi beavatkozást is igényelhet.
A szédülés magas vérnyomás esetén a fej ereinek nyomás alatt állása miatt alakulhat ki.
Előfordulhat forgó jellegű szédülés, bizonytalanságérzés, főként hirtelen mozdulatoknál vagy felálláskor.
Bár szédülést más betegségek is okozhatnak, tartós magas vérnyomás esetén mindenképpen figyelmeztető jel.
A magas vérnyomás hatással van a szív működésére is. Ha a szív túlterhelődik a folyamatosan magas nyomás miatt, idővel csökkenhet a teljesítménye, ami nehézlégzést, fulladásérzést okozhat, főként fizikai terhelés során vagy fekvő helyzetben.
A magas vérnyomás károsíthatja a szem ereit, ami látászavarokhoz vezethet.
Homályos látás, látótérkiesés, fényvillanások, vagy akár átmeneti látásvesztés is előfordulhat, különösen, ha a vérnyomás hirtelen és nagyon megemelkedik.
A fülben érzékelt sípoló, búgó, zúgó hang is utalhat magas vérnyomásra.
Ez a vérkeringés megváltozásával vagy az erek fokozott feszülésével magyarázható, és gyakran társul szédüléssel vagy fejfájással.
A magas vérnyomás megnöveli az erek falára nehezedő nyomást, így az orrban lévő kis erek könnyebben megrepedhetnek.
Az ismétlődő, megmagyarázhatatlan orrvérzések hátterében gyakran nem kontrollált magas vérnyomás áll.
A szívverés felgyorsulása is kísérheti a magas vérnyomást.
A szív fokozott erőfeszítéssel próbálja fenntartani a keringést a magasabb nyomás ellenében, ezért érezhetjük, hogy a szív "kalapál".
A vesék különösen érzékenyek a magas vérnyomásra.
A tartósan magas vérnyomás roncsolhatja a vese kisereit, ami csökkenti a szűrőképességét.
Ennek következménye lehet ödéma (pl. lábdagadás), a vizelet mennyiségének vagy minőségének megváltozása, súlyosabb esetben veseelégtelenség.
A magas vérnyomás megterheli a szívet és az érfalakat.
Ez mellkasi szorítást, fájdalmat okozhat, ami néha a szívinfarktus előjele is lehet.
Minden újonnan fellépő vagy szokatlan mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, és sürgősen orvosi vizsgálat szükséges.
A szervezet próbálja kompenzálni a vérnyomás okozta terhelést, ami hosszabb távon általános gyengeséghez, energiahiányhoz vezethet.
A szív, az agy és más szervek csökkent vérellátása miatt a beteg kimerültnek, erőtlennek érezheti magát, még kisebb fizikai terhelés után is.
A magas vérnyomás korai szakaszban gyakran tünetmentes, ezért is nevezik „néma gyilkosnak”.
A tünetek külön-külön is előfordulhatnak, de ha többet is tapasztal közülük, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A magas vérnyomás hatására az erek fala folyamatosan nagyobb nyomásnak van kitéve. Ez hosszú távon érfalkárosodáshoz vezethet, rontja a szervek vérellátását. A szervezet pedig különböző tünetekkel jelzi a problémát.
Ha a magas vérnyomás évekig kezeletlen marad, komoly szövődményeket okozhat:
A magas vérnyomás megfelelő kezeléssel jól kordában tartható.
A kezelés alapjai:
A magas vérnyomás kezdetben alattomosan, tünetek nélkül károsíthatja a szervezetet, hosszabb távon viszont komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos időben felismerni a jeleket, rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, és szükség esetén megfelelő kezelést kezdeni. Ha Ön is tapasztalja a felsorolt tüneteket, vagy szeretné megelőzni a szövődményeket, ne halogassa a kivizsgálást!
Foglaljon időpontot szakorvosi vizsgálatra itt, és tegye meg az első lépést egészsége védelmében!
A szívritmuszavar gyakori kardiológiai probléma, amely bárkit érinthet kortól és életmódtól függetlenül. Bár néha ártalmatlan jelenségről van szó, más esetekben komolyabb szívbetegség állhat a háttérben. Cikkünkben bemutatjuk, mit jelent a szívritmuszavar, milyen tünetek jellemzőek rá, mik lehetnek az okai, és milyen módokon kezelhető akár természetes, otthoni módszerekkel is.
A szívritmuszavar, orvosi nevén aritmia, a szív elektromos működésének zavara, amely a szívverés ritmusát vagy ütemét érinti. Normál esetben a szív ritmusát egy természetes „pacemakernek” nevezett terület, a szinuszcsomó irányítja, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. Ez a csomó elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek egyenletes, szabályos szívverést biztosítanak, általában percenként 60–100 ütést nyugalmi állapotban.
Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha ez az elektromos rendszer hibásan működik, és:
Az is előfordulhat, hogy a szív kihagy egy ütemet vagy extra ütések jelennek meg, amit a beteg úgy érzékel, mintha “félreverne” a szíve.
A szívritmuszavarok hátterében többféle probléma állhat: lehetnek ártalmatlanok és múló jellegűek, de súlyos szívbetegség tünetei is lehetnek. Ezért rendkívül fontos, hogy a tünetek megjelenésekor időben kivizsgálás történjen.
A szívritmuszavar tünetei igen változatosak lehetnek, attól függően, hogy milyen típusú ritmuszavarról van szó, milyen súlyos a zavar, illetve van-e a háttérben egyéb szív- vagy anyagcserebetegség.
Azonban nem minden szívritmuszavar jár látványos tünetekkel. Egyes embereknél teljesen tünetmentesen is jelen lehet, és csak egy rutin EKG vizsgálat során derül ki. Ez különösen igaz az idősebb korosztályra, ahol az enyhébb formák hosszú ideig rejtve maradhatnak.
Fontos, hogy ha ezek bármelyikét tapasztalja, forduljon orvoshoz:
A szívritmuszavar nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely különféle alapbetegségekből vagy életmódbeli tényezőkből eredhet.
Leggyakoribb kiváltó okok:
A modern életvitel egyik leggyakoribb kockázati tényezője a krónikus stressz, amely nemcsak a mentális egészségre van negatív hatással, de a szív- és érrendszer működését is jelentősen befolyásolja.
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk legyen az fizikai vagy lelki, a szervezet azonnal reagál. Ez az ősi „üss vagy fuss” válaszreakció, amit a szimpatikus idegrendszer aktivál.
Ennek során:
Ez rövid távon teljesen normális, de ha a szervezet állandó „készenléti állapotban” van, az megviseli a szívet.
A jelenlegi kutatások szerint a hosszan fennálló vagy intenzív stressz befolyásolhatja a szív működését, és hozzájárulhat bizonyos típusú szívritmuszavarok kialakulásához.
A stresszhez köthető ritmuszavarok közé tartozhatnak például:
A pontos diagnózis felállításához kardiológiai kivizsgálás szükséges:
A vizsgálat elején az orvos részletesen rákérdez a tapasztalt tünetekre: milyen gyakran jelentkeznek, mennyi ideig tartanak, milyen körülmények között lépnek fel. Ezután megméri a vérnyomást és a pulzust, és meghallgatja a szívhangokat is.
A nyugalmi EKG az egyik leggyakrabban alkalmazott vizsgálat, amely gyorsan és fájdalommentesen mutatja meg a szív elektromos működését. A mellkasra, karokra és bokákra helyezett elektródák néhány perc alatt rögzítik a szívritmust. Ha a ritmuszavar éppen fennáll, az azonnal látható lesz a felvételen.
Ha a panaszok nem állandóak, csak időszakosan jelentkeznek, az orvos javasolhat 24 vagy 48 órás Holter EKG-t. Ez egy kis hordozható készülék, amelyet a páciens otthon is viselhet, és folyamatosan rögzíti a szív működését. Segítségével olyan eltérések is észlelhetők, amelyek egy egyszeri EKG során nem jelentkeznének.
Amennyiben a tünetek főként fizikai aktivitás közben jelentkeznek, szükség lehet terheléses EKG vizsgálatra is. Ilyenkor a beteg futópadon vagy kerékpáron mozog, miközben az orvos folyamatosan figyeli a szívritmust. Ez segít felmérni, hogyan reagál a szív a fokozott terhelésre.
Megmutatja például a szívizom vastagságát, a szívbillentyűk állapotát, valamint azt, hogy a szív mennyire hatékonyan pumpálja a vért.
A kezelés attól függ, milyen típusú aritmiáról van szó és mi áll a hátterében:
A kardioverzió egy gyakran alkalmazott, biztonságos eljárás, mely során elektromos impulzussal állítják vissza a normál szívritmust. Leggyakrabban pitvarfibrilláció esetén alkalmazzák. A beavatkozást altatásban végzik, és többnyire gyors eredményt hoz.
Bár a szívritmuszavar kivizsgálása és kezelése orvosi feladat, sokat tehet Ön is azért, hogy enyhítse a panaszokat vagy csökkentse a kialakulásuk esélyét. Az alábbi módszerek nem helyettesítik a szakorvosi ellátást, de hatékonyan támogathatják a szív egészséges működését.
A szív megfelelő működéséhez elengedhetetlen a megfelelő elektrolitegyensúly. A magnézium és a kálium különösen fontos szerepet játszik a szívritmus szabályozásában.
Természetes forrásaik:
Ha étrend-kiegészítőt szedne, mindenképp egyeztessen orvossal, gyógyszerésszel.
A túlzott koffein, alkohol vagy nikotin negatívan befolyásolhatja a szívritmust.
Ha azt veszi észre, hogy egy erős kávé vagy egy pohár bor után erősebben dobog a szíve, érdemes csökkenteni a fogyasztásukat, vagy el is hagyni ezeket teljesen.
- Tudatos légzés: napi pár perc mély, lassú hasi légzés jelentősen csökkenti a pulzust és megnyugtatja az idegrendszert.
- Meditáció: akár napi 10 perc is elegendő lehet a stresszválasz csökkentésére.
- Mozgás: séta, jóga, könnyű kardió – a rendszeres testmozgás javítja a szívizom működését és oldja a feszültséget.
- Pszichológiai támogatás: ha a stressz krónikus és szorongással, pánikrohamokkal is társul, érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni.
Az alváshiány és az összevissza alvás megzavarhatja a vegetatív idegrendszert, ami hatással lehet a szívritmusra is.
Próbáljon meg minden nap hasonló időben lefeküdni, és törekedjen legalább 7 óra nyugodt alvásra.
Vannak, akiknél a citromfű, galagonya vagy a levendula enyhíti a szorongást és a szívdobogásérzést.
Azonban fontos: ezek is befolyásolhatják a vérnyomást vagy egyes gyógyszerek hatását. Ha rendszeresen fogyasztana ilyen teákat vagy étrend-kiegészítőt, először egyeztessen a háziorvosával.
A szívritmuszavar gyakori, de sokszor jól kezelhető állapot. A korai felismerés, a megfelelő diagnózis és az időben elkezdett kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget. Ha szokatlan tüneteket észlel, ne várjon – kérjen időpontot kardiológushoz! A szíve egészsége a legfontosabb.
A szívritmuszavar a szív szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú működése. Lehet átmeneti vagy tartós, enyhe vagy súlyos.
A pitvarfibrilláció, ami gyors és szabálytalan szívverést okoz. Gyakran idősebb korban jelentkezik.
A szívdobogásérzés lehet átmeneti, például stressz miatt, míg a ritmuszavar tartós vagy visszatérő szívproblémára utalhat.
Igen, hosszan tartó vagy erős stressz hozzájárulhat egyes típusok kialakulásához.
Nem minden esetben. Van, amelyik ártalmatlan, máskor viszont komoly szívbetegség jele lehet – ezért fontos a kivizsgálás.
Ha csak ritkán fordul elő, figyelje meg, mi váltja ki. Ha gyakran jelentkezik, forduljon orvoshoz.
Leggyakrabban EKG, Holter-monitor, szívultrahang és vérvizsgálat.
Általában 30–60 perc. Ha terheléses vagy Holter EKG is szükséges, az hosszabb lehet.
Enyhébb esetekben életmódváltással igen, de súlyosabb eseteknél orvosi beavatkozás is kellhet.
Ha rendszeresen tapasztal gyors vagy szabálytalan szívverést, mellkasi nyomást, légszomjat vagy szédülést.
Igen, de csak tájékozódásra. Pontos diagnózist csak orvosi vizsgálat adhat.
Igen. Ha ilyet tapasztal edzés során, álljon meg, és konzultáljon orvossal.
Magnézium- és káliumban gazdag ételeket: zöldségek, hüvelyesek, diófélék, banán, avokádó.
Kerülje a túlzott koffeint, alkoholt, energiaitalokat.
Típustól függ. Egyes esetek csak időszakosak, másoknál tartós kezelésre van szükség.
